Egyetemi-jogi művelődésünk fejlődéstörténetéhez - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 4. (Budapest, 1980)

Jegyzetek

44 Statistikuntextricht an der Universität von A. Barits bis S. Kőnek. 1777-1882. Annales Univ.Sc. Budapestinensis

III. /1962/ adataival.

36. / Ld. az 1784. évi uj tanrend alapján. Vö. Eckhart В.: i.m.

/1936/ 16o. Eme törekvések historiográfiai elemzését illetően ld. Barta J.: A felvilágosult abszolutizmus. Acta Uni». Debreceniensis XXII. /1976. 3-27.pp./

37. / E céltudatos lépésekben már Kováts Gyula is az állami

jellegű jogi felsőoktatás tulsulyrajuttatását látta. Ld. Az 1911-iki Országos Jogászgyülés irományai II.köt. Bp. 1912. 327.p. Ide utal iíártonffy Károly: Jogi oktatásunk..

lo.p.

38. / Ld. Az idevágó táblázatot Eckhart F.: i.m. /1936/132.p.

39о/ Ismét a haladó gondolkodásáról' ismert Barits Béla bátor fellépését láthatjuk. Ld. az 1792-ben névtelenül megjelent "honnihil de educatione iuventutis scholasticae et studiorum reformatione in diticnibus Pannonicis" c. munkáját. Liberális eszméket terjesztve élesen birálta azokat, akik a magyar jogon kivül semmit sem kivánták látni. Vö. Eckhart F.: Jog és Államtudományi Kar története. 192- 2o4.pp.

40. / Ld. Pauler 1. idevágó megállapításait A budapesti m.k.

'tudományegyetem története /188о/ 426-427.pp.

41. / szerdahelyi György kanonok, volt jezsuita pap előmunkálatai alapján készült a hazai művelődéstörténetben II.Ratio Iducationis néven ismert, túlnyomóan reakciós jellegű közoktatási szervezet, amely a korábbi Rationak megfelelően az egyetemek működését is szabályozta.

42. / E tételeket a rendelkezés szerint a bécsi kar igazgatója

állitotta össze. A Kar tekintélyét csorbitó intézkedést - minden tiltakozás ellenére - fenntartották. Vö. e sorok Írójától Frank Ignácz történelmi szerepének megítéléséhez. Acta Рас. Univ. Se.Budapestinensis. XIV. /1972/ 18-2o.pp.