Egyetemi-jogi művelődésünk fejlődéstörténetéhez - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 4. (Budapest, 1980)

Jegyzetek

45 43. / A korábbiakban is ismert karigazgatói tisztet a Habsburg

monarchia egyetemeinek egységesitése érdekében állították ismét vissza.

44. / bd. pl. Virozsil Antalnak a be nem avatkozás elvét alátámasztó, nemzetközi jogi tárgyú müve bukását, amelyet a cenzúra a monarchia külpolitikai elveivel ellentétesnek nyilvánított. Virozsil emiatt a katedrát is csak nagy nehézségek után nyerhette el. Vö. Mckhart F.: A Jog és Államtudományi Kar története. 291-292.pp., Szabó 1.: i.m.

118.p.

45. / 1816-tól 1835-ig tartott az áldatlan állapot, mig végre

a kormányzat belátta e rendelkezés tarthatatlanságát.

46. / Az első lépések még а II. Ratio bevezetése idején a magyar nyelv nagynevű tanára Révai Miklós kezdeményezése formájában jelentkeztek. A következő lépések az 184o. évi országgyűlés hatása alatt még eredménytelenek, de az 1844:2.te. létrehozásával már a magyar nyelvű jogi oktatás gyakorlati végrehajtása is halaszthatatlanná vált.

47. / bd. Bodolay G.: Irodalmi diáktársaságok 1785-1848. /вр.

1963./ c. műve alapján. Vö. Hagy I.: Az egyetemi ifjúság 1848-ban. ld. Tanulmányok az állam- és jog kérdései köréből. Bp.1953. 265-267.PP.

48. / 1848. május 4-én kelt leirat a Kart felszólította a reformtervezet elkészítésére. Vö. Sckhart F.: i.m. /1936/ 381.p. A Kar szerepét illetően ld. e sorok Írójától: Tudomány-történeti és módszertani kérdések /1974/ 145-189. pp.

49. / "A magyar egyetem alapszabályai" elmen Vö. Pauler T,:

Adalékok a hazai jogtudomány történetéhez /l878/3ol.p.

50. / Ld. az 1855. évi október 4-i tantervi és vizsgaszabályzat

nyolc szemesztert átfogó rendelkezéseire vonatkozóan Ilártonffy K.: i.m. 11. Vö. Lentze H.: Universitätsreforn des Ministers graf Thun-Hohenstein. Graz 'Vien, 1962. 344- 346.pp.