Egyetemi-jogi művelődésünk fejlődéstörténetéhez - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 4. (Budapest, 1980)
Horváth Pál: Egyetemi – jogi művelődésünk fejlődéstörténetéhez (Előtanulmány az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar történetéhez)
EGYETEMI - JOGI MŰVELŐDÉSÜNK FSJbÓDÉS- TŐRTÉKSTÉHEZ /Előtanulmány az SLTE Állam- és Jogtudományi Kara történetéhez/ Irta: Horváth Pál egyetemi tanár Nagymultú Egyetemünk fejlődéstörténete a közelmúlt évek folyamán nagy gyakorisággal vonta magára a historiográfia képviselőinek figyelmét. Elsőként éppen az Állam- és Jogtudományi Kar fennállásának három évszázados évfordulója /1967/ hozta mozgásba azokat a törekvéseket, amelyek az idevágó módszeres tudománytörténeti kutatások szükségességét igazolták. /1/ A jogtudományok historikus vénáju alkotói csakúgy, mint a történeti jogtudományok képviselői magukénak tekintették ezeket a feladatokat, rövidesen mégis a jogi művelődésünk fejlődéstörténetének körét messze meghaladó igény támadt. Az 1635-ben megalapozott Egyetem Budára történt áthelyezésének, a délkeleteurópai népek nemzeti felemelkedéséhez eszközül szolgáló Budai Egyetemi Nyomdának, avagy éppen az un. politikai- kamerális tudományok születésének két évszázados évfordulói jelezték pl. legutóbb, hogy a hazánkban oly hosszú ideig egymagában fennálló művelődési intézményünk historiográfiájában ma is tanulságosnak tekinthető tapasztalatokra lelhetünk. A Budavári Palota homlokzatán elhelyezett emléktábla /1977/ tehát nemcsak a magyar tudományos élet küzdelmes évszázadaira hivta fel a figyelmet, hanem értésünkre adta szélesebb értelemben is, hogy a hazai tudományos életünk reneszánszát jelentő kominknak van mit meriteni a lezajlott előrehaladás tapasztalataiból. Kern pusz-
