Egyetemi-jogi művelődésünk fejlődéstörténetéhez - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 4. (Budapest, 1980)
Horváth Pál: Egyetemi – jogi művelődésünk fejlődéstörténetéhez (Előtanulmány az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar történetéhez)
- 36 /ilyenként utaljunk pl. az I. és а II. Ratio szerepe, а II. József-korabeli reformok, a politikai-kameralizmus, a tanszabadság, az 1918-19-es forradalmak hatása, a feminista mozgalom stb./ megközelitően sem adhatnak összefüggő képet a Kar történelmi szerepéről és műfajilag is megbontanák a tervezett egyetemtörténeti mü felépítését. c. / A fenti két variáns problematikus voltának feloldásaként jelentkezik tovább az a harmadik megoldás, amely az u.i i.utatási eredmények születését ösztönözve, azok egy részét az alkalomra szánt kari kiadványok csatornájába terelné, más részének helyet követelve az egyetemtörténeti monográfia álta- lár.os részébe /I./, és az idevágó értékek egy harmadik csoportját kivánja felhasználni az ágazatcsoportok anyagába bedolgozva. ken kétséges, hogy ez a megoldás az előttünk álló feladatok. koordinálásának összetett alkalmazásával párosulva ugyan- csa.: értékes eredményekkel zárulhatna. Az idevágó konkrét kutar- tások eleddig érvényesülő szétszórtsága azonban eleve azzal járna, hogy az egyes területek ilyen bázisokkal nem rendelkezvén háttérbe szorulnának. d. / Végezetül van olyan felfogás is, amely abból indul ki, hogy az kgvetem történetének monografikus feltárása a- lanvetően a jogtörténettel hivatásszerűen foglalkozók elháríthat at lan kötelezettsége, következésképpen úgy az ágazatcsoportok, mint az egyes tanszakok keretei közt feltárt, illetve a jövőben felszinre került uj kutatási eredményeket egy néhány főből álló jogtörténész munkabizottság szerkessze egybe. A megoldás konkrét formájaként /a specializálódást is figyelembe véve/ a korszakonkénti megosztást állitja ez a felfogás előtérbe, '-agy kérdés viszont, hogy ezt a korszakolást milyen elvi, illetve célszerűségi alapon lehet kialakítani anélkül, hogy a mü egészének /eleddig még ismeretlen/ felépítési rendjét meg ne bontsa. Van természetesen ez utóbbi variánsnak is egy kétségtelenül akceptálandó realitáseleme, nevezetesen, hogy pl. a Kar történetének első saeculuma, vagy éppen az alapitás körülményeinek feltárása, más variációban az egyetemi- jogi kultúránk ősforrásaira történő visszatekintés stb. feltehetően valóban
