Egyetemi-jogi művelődésünk fejlődéstörténetéhez - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 4. (Budapest, 1980)
Horváth Pál: Egyetemi – jogi művelődésünk fejlődéstörténetéhez (Előtanulmány az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar történetéhez)
22 A nemzeti nyelv használatának elismerése és a Kar testületi jogainak visszaállitása után ismereteink szerint csupán tantervi változások váltak szükségessé. így pl. kari döntések alapján nyert kiszélesitést a magyar magánjog és a hazai közjog tanitása, hasonlóan a német birodalmi történelem és jogtörténet helyét pedig felváltotta az egyetemes európai jogtörténet, amely egyben a kormányzat újabb ellenkezésének elkerülését tette lehetővé. Az akkor még Európa-szerte kevéssé ismert egyetemes jogtörténet /51/ kereteit használták fel u- gyanis a magyar jog történetének bemutatására. Ezek a lépések jogilag az 1355-ös tanterv módosításaként születhettek, amit a helytartótanács - a megváltozott körülmények figyelembevételével - sorozatosan elismerni kényszerült. /52/ Az elért eredmények és a Kar tekintélyének újabb fellendülése összekapcsolódott ismét a jogi művelődés iránti érdeklődés fokozódásával. így a fennállásának 2oo. évfordulóját ünneplő Kar 1367-ben joggal állapíthatta meg, hogy a joghallgatók száma a neoabszolutizmus éveihez viszonyítva ismét megduplázódott. Ez a jelenség persze a burzsoá jogrend kiépítésével, a jogi műveltség szerepének és jelentőségének fokozódásával volt kapcsolatban. A Kar a magyar jog - minden addiginál szélesebb - művelésével és a hazafias nemzeti eszmék terjesztésével törekedett ezt az érdeklődést növelni. A yolgári jellegű egyetemi- jogi művelődés kora A 3oo éves fennállását ünneplő Kar történetének harmadik saecuiumát a dualista, Osztrák-Magyar Monarchia keretei közt kiépülő burzsoá állam- és jogrend fejlődése befolyásolta döntően. így az itt kibontakozó fejlődési tendenciák jogász generációk egész sorának felkészültségét, tudat- és érzésvilágát is befolyásolták. A tőkés társadalom és termelőszervezet fejlődése fokozott igényeket támasztott a jogi művelődés iránt, az idevágó követelmények azonban a soknemzetiségű dualista állam keretei közt rendkívül bonyolult módon jelentkeztek. így az