Egyetemi-jogi művelődésünk fejlődéstörténetéhez - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 4. (Budapest, 1980)

Horváth Pál: Egyetemi – jogi művelődésünk fejlődéstörténetéhez (Előtanulmány az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar történetéhez)

- 12 A magyar egyetemi- jogi művelődés első saeculuma

A feudális viszonyok újabb megszilárdulását tükröző hazai tarokk kultúra jelentős támaszt nyert a nagyszombati e- gyetem kiépítésével. A nemesség és az ellenreformációs törekvések igényeit kielégítve, mindenekelőtt a Hittudományi és Bölcsészeti Karok fejlődtek ki. Ujahh lépést jelentett ezúton az egri püspöki alapítvány által életrehivott kassai egyetem /1657/ is. Mindkét uj művelődési központ a hazai jezsuita rend irányítása alatt állt, és a rend "Ratio Studiorum"-a szerint nyert megalapozást az oktatás. /21/ A jezsuita egyetemek ehhen az időben még jogi karokkal nem rendelkeztek, ennek ellenére a korabeli művelődés döntő tényezőivé lettek. A protestáns iskoláztatás visszaszorítása - főként a 17. század második felében - tovább növelte az ellenreformáció szolgálatába állitott egyetemek szerepét. A kálvinista prédikátorok által kifejlesztett államelraéleti tudományosság jelenléte azonban újabb lépések megtételét sürgette a jezsuita egyetemek szervezetében, így a nagyszombati egyetem jogi karral történő kiegészítése is már a 17. század első felében napirendben volt. Lósy Imre érsek 1642. november 6-án kelt végrendeletével e célra alapítványt létesített, majd az érseki székben őt követő Lippay György 1665. évi újabb hagyományával lehetőség nyilt a Jogi Kar kialakítására. A kettős alapítvány végrehajtói az egyetemeket irányitó jezsuita renddel, illetve az esztergomi káptalannal folytatott tárgyalások alapján hozták létre az 1667. évi január 2-án keltezett okmányt, mely szerint a "nagyszombati e- gyetem uj Kara rangban a hittudományi kar után foglalt helyet önálló jogarral és pecséttel bírván."

Az ellenreformációs barokk kultúra központjává emelt nagyszombati egyetem jogi karral történt kiegészítése halaszthatatlan feladat volt a 17. század második felében. Ezért a fenntartás szerény biztositékát jelentő alapitó okmányok keletkezésével szinte egyidejűleg megnyitották az egyetem jogi fakultását. Az alapitók nemes célkitűzéseit azonban hosszú évti-