Egyetemi-jogi művelődésünk fejlődéstörténetéhez - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 4. (Budapest, 1980)

Horváth Pál: Egyetemi – jogi művelődésünk fejlődéstörténetéhez (Előtanulmány az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar történetéhez)

11 egyébként is polgári tartalommal telitett - humanista eszmék iránt. A 16. század végén és a 17. század első feléhen felbuk­kanó, erőteljesebb hazai államelméleti tudományosság már csak a nyugati humanista frazeológiával vonja magára a figyelmet. /19/ Karunk alapítását megelőző idők államelméleti tudományos­sága Jean Bodin, Tommaso Campanella és más haladó gondolkodó tanait pl. csak töredékesen tudta magáévá tenni. így a 16-17. századi államelméleti- jogi tudományosság alapkérdései a "mo­narchia Hungarica" egységének helyreállítására és a rendi, "nemesi szabadság" elméleti megfogalmazására szorítkoztak./2с/ Ilyen módon a humanista eszmék hatását megőrző tudományosság a nemesi vezetés elismerésére kényszerült. A Habsburg dinasztia iránti hűség, vagy a magyar függetlenséget jelképező erdélyi fejedelmek iránt tanúsított odaadás osztotta két táborra e kor államelméleti- jogi tudomá­nyosságot hazánkban. Mindkét irány megmaradt a vallásos eszmék által átszőtt tanítások keretében és a polgári tartalommal te­litett humanista eszmék továbbfejlesztése helyett a feudális állam megszilárditása irányában hatottak. A hazai államelméle­ti tudományosság fejlődése és a magyar jogi művelődés központ­jának kialakulása szempontjából mégis döntő tényező lehetett az erdélyi fejedelmek hatalmát támogató kálvinista prédikáto­rok és az ellenreformáció. képviselőinek harca. A hazai barokk kultúra alapjait lerakó ellenreformációs irányzat ugyanis a 17. század első felében fokozatosan megnövelte a pozícióit. A nyom­dával rendelkező liagyszombat városa az újjáéledő katolicizmus központjává lett és ennek természetes folyományaként lehetőség nyilt a hazai művelődés uj központjának kifejlesztésére. Ezt a szerepet töltötte be az 1635-ben Pázmány Péter által életrehi— vott nagyszombati egyetem. A hazai egyetemtörténeti előzmények ilyen és hasonló irányú megközelítésének lehetőségei nyilván Ígéretesek, az előttünk álló feladat megoldása azonban csak a medievisztikus jogi kultúránk specialistáinak további céltuda­tos részletkutatásai nyomán válhat megalapozottá.

Next

/
Thumbnails
Contents