Egyetemi-jogi művelődésünk fejlődéstörténetéhez - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 4. (Budapest, 1980)
Horváth Pál: Egyetemi – jogi művelődésünk fejlődéstörténetéhez (Előtanulmány az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar történetéhez)
- Io Buda került előtérbe a magyar jogi művelődés fellegvárának kialakítása szempontjából. 139o-ből kelt ugyanis IX.Bonifác pápa kiváltságlevele, melyben az óbudai egyetem alapítását tette lehetővé. /17/ Az idevágó töredékes történeti forrásanyag jelzi továbbá, hogy a 3oo éves fennállását ünneplő Kar otthonát képező város /Buda/ Mátyás király idejében, tehát a 15. század második felében is egyetemi város volt. A lehetőségek tehát - századokkal a nagyszombati egyetem alapítása előtt - érlelődtek arra, hogy a magyar jogi művelődés központja Budán, illetve I^esten kialakuljon, ezeknek az Ígéretes lehetőségeknek az elapadását azonban nem lehet csupán a másfél évszázados török uralom bekövetkeztével magyarázni. Következésképpen az újabb nemzetközi kutatási eredményekre is támaszkodva a hazai egyetemtörténeti előzmények megközelítésének lényeges módosítása indokoltnak tűnik. Nem vitás, hogy a magyar jogi művelődés központjainak létrehozására irányuló első kísérletek is az európai humanista eszmék közvetlen vagy közvetett hatása alatt jelentkezhettek. A reneszánsz korának haladó eszmeáramlatai ugyanis komoly lehetőséget rejtettek magukban az önálló hazai államelméleti tudományosság kifejlődéséhez és általában a jogi művelődés megalapozásához. Az erre. alkalmas intézmények, egyetemek tartós fennmaradását azonban nemcsak a századokig tartó pusztító háborúk és az állami függetlenség tragikus sorsfordulatai tették lehetetlenné. A humanizmus és általában a reneszánsz korabeli kultúra térhódítására a hazai kedvezőtlen társadalmi feltételek bénítóan hatottak és esen negativ tényezők a magyar jogi kultúra fejlődésében is érezhetők. Hazánkban ugyanis a humanista eszmék a helyi, társadalmi feltételek által korlátozott módon hódítottak teret és a kétségtelenül kimutatható szellemi elő- nagy reneszánszkor! előretörése^Ayárosi polgárság renalaaast nem követte a polgarsag\es a központi hatalom gyengesége következtében I-Iagyarországon tehát a reneszánsz nem a polgárság, hanem a nemesség kultúrája lett. /18/ Ez a társadalmi elem és főként a 16. század második felében kifejlődő uj arisztokrácia pedig egyre jobban elvesztette érdeklődését - az
