Gergely András: Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Filózófiai Tanszékének története 1867-1918 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 3. (Budapest, 1976)

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Filozófiai Tanszékének története 1867–1918

- 8 ic

történeti előadásai. Előadásainak témaválasztása és "törté- neti-birálkodó" módszere a hegeli filozófiatörténet hatását mutatja.

Az előadásokat gyakorlati órák, úgynevezett "conver- satoriumok" egészitették ki. Szabad vitatkozás volt ez a tanár vezetésével a meghirdetett témáról: "Oonversatorium a /... logikában, gnoseológiában, metafizikában, a halhatatlanságról szóló tan körében, a szabadság eszméjének ürügyén, a szépség, jóság és igazság eszméire, a természetfilozófiai álláspontok ügyében stb./ ... eddig felmerült vitapontok fölött" címmel. A magántanárok azonban már ezekben az években is inkább szövegolvasó-elemző formát választottak, noha a "con- versatorium" elnevezés sokáig megmaradt. ^

Előadásai közül a "bölcsészeti erkölcstant" hallgatták legtöbben, feltehetőleg jogászok és teológusok is. 1871- 75 között többi előadásait 20-30-40 hallgató látogatta! a con- versatcriumot úgyszintén, s mivel egy félévben három kollégiumot hirdetett meg nyolc órában, igy minden hallgató minden félévben tanulhatott filozófiát, ha a magántanári előadásokat figyelmen kivül hagyta is. A kollokválok száma már jóval keve18

sebb volt, tárgyanként csak öten-hatan tettek vizsgát.

Horváth Cyrillnek "furcsa előadási modora volt, egyhangúan beszélt, a magától értetődő dolgokat tűrhetetlenül

hosszan magyarázta és ismételte, a fődologhoz el sem jutott,

19

nagyon öreg volt már." 7 A tanszék oktató munkája zömét - az előadások számát, de főként minőségét tekintve - a magántanárok látták el. 1873-ban, két féléven át "A Darwin-féle le-