Gergely András: Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Filózófiai Tanszékének története 1867-1918 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 3. (Budapest, 1976)

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Filozófiai Tanszékének története 1867–1918

- 9 származási elvről", "Antropológia, Darwin" és "Népek lélek20

tana" cimmel hirdetett előadást Fischer Lajos. A müveit, Európát nevelőként bejárt szerzetes-tanár a darwini tanok lelkes hive és itthoni propagátora lett. összeütközésbe kerülvén egyházával, református hitre tért, és vidéken kapott tanári

állást. Előadásait is feltehetően a teológiai kar szembesze21

gülése miatt kellett abbahagynia. 1878-ig azután kizárólag ókori filozófiatörténeti témák szerepeltek Haberern JQnathán magántanári óráin, ahol a görög filozófia egy-egy szakaszát,

vagy Platon, Arisztotelész valamelyik müvét tárgyalták "az

2?

eredeti szöveg alapján".

A klasszika filológiának az "uralma" nem lehet véletlen, hiszen maga Télíy Iván, a görög filológia professzora is 1878-ig hirdetett filozófiai előadásokat, s nem is ókori tárgyúnkat, hanem bölcsészeti erkölcstant. Tudományos és gyakorlati szempontok egyaránt indokolttá tették ezt. Az egyetlen nemzetközi szinvonalon álló tudományunk a klasszika-filológia volts itt volt a legkönnyebb a tudományos eredmények átvétele, hiszen nem volt nyelvi nehézség, független volt az ország fejlettségétől, nem tartalmazott politikumot. A kiegyezés után fejlődésnek induló társadalomtudományok csak innen meríthették az induláshoz szükséges tőkét. A holt nyelveket az egyetemre kerülő ifjúság is jól ismerte, különösen erős volt a görög nyelvi képzés a protestáns iskolákban.

összességében úgy tűnhet, hogy a Filozófiai Tanszék a kiegyezés utáni másfél évtizedben vajmi keveset számolt fel filozófiai hátramaradottságunkból. De nem feledhetjük, hogy e