Gergely András: Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Filózófiai Tanszékének története 1867-1918 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 3. (Budapest, 1976)
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Filozófiai Tanszékének története 1867–1918
- 7 tapasztalást is az ésszel." Horváth Cyrillt bizonyos "misztikus nimbusz" vette körül, mint egy nagy rendszer megteremtőjét, holott hagyatékából is csak egy filozófiai müszótár eló— Q munkálatai bontakoznak ki. 7 Másik tanítványa, későbbi utóda, Alexander is "nem önálló, nem termékeny, nem közvetetlen gondolkodó "-ként jellemzi. ^ Előadásait a legkülönfélébb témakörökből tartotta. Ismétlődő, nyilván szélesebb hallgatóságnak szánt előadásai voltak: "A filozófiai tudományok enciklopédiája", "Bevezetés a filozófia történetébe", "Bölcsészeti erkölcstan", "Pszichológia", "Bölcsészeti istentan". ^ 1875—tői ismerhető fel filozófiatörténeti előadásaiban bizonyos tervszerűség: "A filozófiai módszerek é? a filozófia rendszerének egymásra való viszonyulása történetileg és birálatilag tárgyalva", majd "Hegel, Schopenhauer, Hartman Ede és filozófiai rendszereik", mint újabb irányzatok ismertetése után egy félév "Logika" kö- vetkezett. /Feltétlenül tervszerűen illeszkedett a tanmenetbe, mert ezen az egy féléven kivül még magántanár sem hirdetett ezekben az években logikából előadást. "Sokrates, Plato, Aristoteles és filozófiai rendszereik", "Középkori filozófiatörténet", "Spinoza és Leibniz bölcseletéi, összehason- litólag tárgyalva" és "Schelling filozófiai rendszere" voltak a következő félévek egymást követő előadásai. Ezt az időrendi sorozatot kiegészítették, folytatták a "Gnoseológia és története", "Psichológia története", "Az emberi lélek halhatatlanságára vonatkozó tan története", "Természetfilozófia történetileg és birálkodólag taglalva" cimü tematikus filozófia-
