Gergely András: Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Filózófiai Tanszékének története 1867-1918 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 3. (Budapest, 1976)
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Filozófiai Tanszékének története 1867–1918
- к igen fontos kérdés - éppen a tanárok oktató-nevelő munkája miatt hatásában sokszorozó jelentőséggel - mennyiben ismerte fel és látta el feladatát a tanszék, milyen filozófiai áramlatokat közvetített, s milyen önálló kutatási eredményeket mondhatott magáénak. A tanszéktörténeti vizsgálódásokhoz az EhTJB levéltára őriz értékes forrásokat. Tanszéki iratanyag közvetlenül itt sem áll ugyan rendelkezésünkre, de a hézagos bölcsészkari iratanyag is lehetővé teszi a kutatást. Korszakunkból a szigorlati jegyzőkönyvek /a szigorlók nevével és a szigorlati tételekkel/ 1867-től, a tanrendek 1871-től, a bölcsészkar tanácsüléseinek naplói 1889-től, a "doktorok származási lapjai" a doktori szigorlatot tevők személyi adataival és szigorlati tárgyaival /utóbbi adatok alapján a disszertációk cimére az Egyetemi Könyvtár anyagából sikerült visszakövetkeztetnünk/ 1900-tól, a kar dékáni hivatalának iratanyaga 1910-től áll a kutatás rendelkezésére. Kiegészíti ezeket a forrásokat a professzorok kézirat- és levelezéshagyatéka /MTA Könyvtára Kézirattára, Egyetemi Könyvtár/. A források az oktatási és személyi szempontok kifejtését teszik elsősorban indokolttá; bizonyos filozófiatörténeti-müvelődéstörténeti következtetések levonását azonban ez a leszűkített vizsgálat is lehetővé teszi. A Filozófiai Tanszék az egyetem legrégibb tanszéke; az egyetemmel egyidejűleg jött létre. ^ Alapítása óta azonban hosszú időnek kellett eltelnie, amig a jezsuita irányítás, a latin, majd az abszolutizmuskori német tannyelvű korszak elmúltával, tehát a világi, magyar nyelvű egyetemi oktatás meg-
