Gergely András: Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Filózófiai Tanszékének története 1867-1918 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 3. (Budapest, 1976)

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Filozófiai Tanszékének története 1867–1918

- 28 kel is. Ezek nem a professzori önkény megnyilvánulásai, ilyen esetben a vizsgázók szakját vették figyelembe. Természetrajz szakos tétele "A fejlődés elmélete /Darsiin/ - Evolucionisztikus eszmék előbbi gondolkodók müveiben", Laczkó Gézáé a

104"Francia moralisták - A nyelvtudományi kutatás módszerei" stb.

Medveczky témáiban megfigyelhető franciás műveltsége, érdeklődése: "nevezetes gondolkodók a francia irodalomtörténetben", "Descartes befolyása a francia irodalomra", "A nagy francia moralisták, különösen Pascal". Pauer pszichológiai tételei mutatnak egyéni vonáLSokat: "Weber-Fechner törvény",

"Az analógia törvénye a hangulatra vonatkozóan", "Asszociáció és projekciórendszer", "Érzékenység és fogékonyság".

Alexander itt is sokoldalúságával tűnt ki: "Újabb filozófiai irányok: Hartmann", "Normativ törvény fogalma", "Kánt matematikai nézetei - térszemlélete - matematikai logika", "Történelmi módszerek", "Frenológia - modern lokalizációs elméletek", stb. mutatják szerteágazó érdeklődését, széleskörű tudását.

Logikából az alapvető fogalmak /Ítélet, felosztás, indukció stb./ szerepelnek a leggyakrabban. Pszichológiából filozófiai jellegű /térszemlélet, öntudat, érzéki észrevevés/, leiró pszichológiai /emlékezet, vágy és szenvedély, halluciná- ciók/ és "modern" pszichológiai témák /a szellemi élet kifejlődése, reflex mozgások/ egyenlő arányban szerepelnek. Filozófiatörténetből az ókori és újkori filozófia nagyjai a leggyakoribb tételek. A Kant utáni filozófiából csak elvétve for-