Gergely András: Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Filózófiai Tanszékének története 1867-1918 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 3. (Budapest, 1976)

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Filozófiai Tanszékének története 1867–1918

- 27

zó je ennek a szeminárium mint intézmény. 1882-től kezdve létesültek szemináriumok az egyetemen. A filozófiai tanszéknek hosszú ideig nem volt szemináriuma. "Nincsen módunk azokat, akik a filozófiai tanulmányokban el akarnak mélyedni, magunk köré gyűjteni; folyton szemmel tartani, az irodalom újabb fontos termékeivel megismertetni és szakfolyóiratokat rendelkezésükre bocsátani" - panaszkodott Pauer Imre, s a hiányok felsorolásával egyben meghatározta számunkra a szeminárium feladatát is. Könyvtárát tanszékének ajándékozta, s ez képezte a szeminárium intézményének és a szemináriumi munkának az alapját. A kar elkészítette a szeminárium szabályzat- tervezetét, ^ a miniszteri jóváhagyás - évi 1000 korona tá- mogatással - csak 1918—ban érkezett meg, igy a szemináriumi intézmény működéséről ebben a korszakban nem beszélhetünk.

Az 1882-ben módosított tanári vizsga az alap- és szakvizsga letétele után előírta a "pedagógiai vizsgálatot" pedagógiából és filozófiából. így a filozófiai vizsgatételek ezreivel találkozhatunk a jegyzőkönyvek lapjain. Természetesen a tételek jórésze az általánosan kötelező tárgy jellegének megfelelően sablonos, évtizedekig ismétlődő.

A filozófiai vizsga tárgyai: filozófiatörténet, pszichológia, logika. Egy-egy hallgató kiragadott vizsgatételei ennek megfelelően: "Képzelet - bizonyítás - indukció Locke", "Bacon - a kategóriákról - az Ítéletek osztályozása 102

a felosztás - Platon" stb.

ötletszerűen találkozunk más jellegű, egyedi tételek-