Gergely András: Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Filózófiai Tanszékének története 1867-1918 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 3. (Budapest, 1976)

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Filozófiai Tanszékének története 1867–1918

- 25 csak egy részkérdést kellett feldolgozni. 1886-ban Leibniz, 1887-ben Adam Smith "... etikai tanainak ismertetése és jel- lemzése" a feladat. 7 "Az etikai norma viszonya az erkölcsi eszményhez" és a "Marcus Aurelius etikai eszméi" c., a háború idejéből származó pályatételek is az etikai irányulást jelzik. "Leibniz és Locke ismerettani álláspontjának összehasonlítása" és a "Mill Stuarts Az induktiv és deduktiv logika rendszere" c. témák nehéznek bizonyulhattak - nem érkezett be pályázat. ^ Nem keltett érdeklődéit az egyetlen magyar filo- zófiatörténeti téma: "Kant filozófiája Magyarországon" sem.

A "Fichte hatása korának német irodalmára" c. témára csupán Fogarasi Béla nyújtott be pályázatot és ezzel a pályadijat el is nyerte.

A pályázati témák nehézsége csak az egyik tényezője volt a kismérvű érdeklődésnek. Az egyetemi hallgatók közül nagyon kevesen foglalkoztak filozófiával. 1900-1918 között 4-7-en doktoráltak filozófiából, tehát évente ketten-hárman. A disz- szertációk szerzőinek harmada később - különböző tudományszakokban - egyetemi tanár lett, igy feltehető, hogy témáik kiválasztásában saját, már kialakult érdeklődési körüknek volt nagyobb szerepe. Feltűnő az ókori-középkori filozófiatörténeti témák nagy száma /összesen 13/. Köztük "Főbb államtani kérdések Szt. Ágostonnál és Szt. Tamásnál" /Aubermann György/,

"A platonikus isteneszme hatása a reneszánszra" /Dujmovits Zsigmond/, "Szt. Gellért helye a filozófia történetében" /Fenczik Béla/ stb. mutatják, hogy nem annyira a filozófia professzorai, mint inkább más, külső*Jiatások, igy az egyház