Gergely András: Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Filózófiai Tanszékének története 1867-1918 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 3. (Budapest, 1976)

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Filozófiai Tanszékének története 1867–1918

- OA előadása 1887-re "A társadalmi etika eszméinek fejlődése, tekintettel a szocializmus elméleteire" változik, de már a következő félévre "Etika történelmi fejlődésben, tekintettel a jog és állambölcseleti elméletekre" cimüvé szelídült, s kisebb változtatásokkal ez a téma egész élete végéig elkísérte. ^ 1895-ben tűnik fel "A francia moralisták tárgyalása", s ezt majd két évtized múlva követi "Pascal és La Bochefoucauld /franciául/" c. előadása, bizonyságul arra, hogy milyen hosszú ideig foglalkoztatta egy probléma, mielőtt megírásához hozzá- fogott volna. Szemináriumait két részben "I. kútfők; II. dolgozatok", vagy egyszerűen csak filozófiai szemináriumként hirdette. ^

Alexander, a kolléga és Komis, a tanítvány egyaránt

íl в

Magyarország egyik legműveltebb emberének tartotta. Szavát gyakran hallatta a kari tanácsüléseken, az egyetemen kivűl azonban nem fejtett ki tevékenységet.

Medveczky nem volt jó előadó. Hibásan, akadozva beszélt, amellett "elsősorban élesen disztingváló, mindent elemekre szedő, szinte túlságosan is óvatos, analitikus elmének bizonyult." ^ Előadása mindamellett rendkívül tairtalmas volt. Arra törekedett, hogy egyetlen részletprobléma se maradjon megoldatlanul. Más és más szempontok alapján újra és újra boncolta, kritizálta a kérdést, igy elemzéseiben kevés volt az affirmativ elem. Hosszú, bonyolult mondatokban adott elő, ez is nehezítette megértését. Kevesebb hallgatója, vizsgázója is volt, mint professzortársainak. Gyakorlati óráiban a szöveg- elemzésre helyezte a hangsúlyt: egy félév alatt csak pár ol-