Dénes Iván Zoltán: Szekfü Gyula magántanári képesítésének ügye 1914-1916 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 2. (Budapest, 1976)

Szekfű Gyula magántanári képesítésének ügye 1914–1916

Ítélhessük meg

in

Milyen volt az egyetemi történelemoktatás színvonala Szekfü Gyula magántanárrá képesítésének időszakában s menynyiben képviselt új minőséget az a tematika, amelyet a jelölt benyújtott? A kérdéshez szűkített nézőpontból közelitünk: mivel - elsősorban a kérdéskör feldolgozatlansága miatt - nem rendelkezünk a tartalmi elemzés lehetőségével, meg kell elégednünk a tanrendben meghirdetett magyar történeti előadások és szemináriumok szemrevételével. S hogy a tágabb viszonyítás némileg biztosítva legyen, nem csupán a minősítési eljárás esztendeit, hanem nagyobb időszakot kisérünk figyelemmel, nevezetesen a kérvény benyújtása előtti esztendőtől az 1918/19-es tanévig terjedő szakaszt,

A meghirdetett órák száma a tanrendek szerint a heti 27 és 40 között mozgott. Az előadások és a szemináriumok többségét /fejenként heti 6-7 órát/ Marczali Henrik. Angyal Dávid és Domanovszky Sándor, azaz a nyilvános rendes tanárok tartották. Domanovszky kinevezése előtt három szemeszteren keresztül a magyar művelődéstörténetet Ballagj Aladár adta elő heti 4 órában. Marczali Henrik és Angyal Dávid a kérdéses 14 félévben politikatörténeti főkollégiumokat és ezekhez kapcsolódó forráselemző gyakorlatokat hirdettek, de ezek mellett tartottak más témájú előadásokat is. Marczali két félévben a magyarországi polgárság, három szemeszterben a magyar honvédelem, egy-