Dénes Iván Zoltán: Szekfü Gyula magántanári képesítésének ügye 1914-1916 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 2. (Budapest, 1976)

Szekfű Gyula magántanári képesítésének ügye 1914–1916

-egy félévben az adórendszer, a pénzügyi rendszer, a külpolitika és a földbirtok történetéről tartott előadást, két szemeszterben történeti módszertant és egy félévben történetfilozófiát adott elő, miközben 10 szemeszteren át rendszeresen adta elő Magyarország - feltehetően politikai - történetét /az Árpádok korától 1875-ig/, majd az öt esztendős sorozat végeztével élőiről kezdte a főkollégium anyagát, amihez - miként korábban, ügy most is - heti 2 órás forráselemző szeminárium társult. Angyal szintén politikatörténeti kollégiumot vezetett s feltehetően a Tanárképző Intézetben tartott áttekintő előadásainak is hasonló lehetett a jellege. A heti A órás előadáshoz minden félévben meghirdette a kapcsolódó kútfőgyakor- latot és rendszeresen adott elő historiográfiát is. Domanovszkv mint nyilvános rendes tanár gazdaság- és társadalomtörténeti kollégiumokat és szemináriumokat hirdetett meg, mégpedig nagy óraszámban, és művelődéstörténeti előadásokat tartott, a tematika tanúsága szerint a ruházkodásról, az iskoláztatásról, a városokról és a várakról, az igazságszolgáltatásról és a hadszervezetről.

A magántanárok fejenként heti 1 és 4- között mozgó órájának zöme alkotmány-, jog- és intézménytörténeti témákból tevődött össze /elsősorban Csuday Jenő és Szabó Dezső előadásai/, de ezek korántsem voltak kizárólagos témák. Nem egy gazdaság-, társadalom- vagy művelődéstörténeti jelleget sejtető

cimre bukkantunk a tanrendek magántanári kollégiumai és sze- . 15

mináriurnái kozott is.

Domanovszky Sándor legtöbb témája, Marczali Henrik