Dénes Iván Zoltán: Szekfü Gyula magántanári képesítésének ügye 1914-1916 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 2. (Budapest, 1976)

Szekfű Gyula magántanári képesítésének ügye 1914–1916

1914.Január 20-ról keltezte SzekfU Gyula kérelmét a budapesti bölcsészkarhoz, melyben magántanári képesítését kérte - a kollokvium elengedésével - a XVI-XYIII. századi magyar történet témaköréből. ^ Február 3-án kelt Angyal Dávid egyete- mi tanár előzetes jelentése az ügyről. Ennek alapján két nappal később a kar úgy határozott, hogy SzekfUt a kért témakörből "a magántanári habilitatio cselekményeire bocsájtja és az érdemleges Jelentések elkészítésével Marczali és Angyal ny.r. tanárokat bizza meg." ^

Marczali Henrik, a II. számú magyar történeti tanszék professzora a kért érdemleges jelentést a keltezés szerint

1915. április 14-én, Angyal Dávid, az I. számú magyar történeti tanszék tanára pedig a magáét 1915. május 11-én készítette elH A május 21-i kari Ülés ezek előterjesztése után döntött úgy - Ballagj Aladárnak, az újkori egyetemes történet tanárának halasztási indítványa ellenére -, hogy a jelöltet kollokviumra és annak elfogadása esetén próbaelőadásra bocsátja. Szekfii kérelme ellenére tehát nem engedték el a kollokviumot, sőt 13 tagú szakosztályt küldtek ki a vizsgáztatására. A szakosztály tagjait Ballagj Aladár. Hegedűs István./a görög filológiai tanszék tanára/, Szinnyei József /az altáji összehasonlító nyelvészet tanára/, Marczali Henrik, Fejérpataky László /az oklevél- és cimertan professzora/, Fináczy Ernő /a pedagógia professzora/,