Dénes Iván Zoltán: Szekfü Gyula magántanári képesítésének ügye 1914-1916 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 2. (Budapest, 1976)
Szekfű Gyula magántanári képesítésének ügye 1914–1916
4 RlaAl Frigyes /а II. számú magyar irodalomtörténeti tanszék tanára/, Angyal Dávid, Négyesy László /az I, számú magyar irodalomtörténeti tanszék tanára/, Bleyer Jakab /a német irodalomtörténet professzora/, Kuzsinszky Bálint /az ókori egyetemes történet tanára/, Áldásy Antal /a középkori egyetemes történet, majd az év júniusától az érem- és régiségtan tanára/ és PomanoYszky Sándor /magántanár, 1914. július 16-tól a magyar müvelódéstörténet professzora/. ^ A Dékáni Hivatal már másnap értesítette Szekfíit a kar döntéséről, és kérte, hogy jelölje meg az általa kívánt időpontot. ^ Szekfü egy héttel későbbi levelében a következő szemesztert, az 1915/16-os tanítási év П első felét választotta. A kollokviumot le is tette, a próbaelőadást viszont elengedte neki a kar. 1915. december 9-én, a bölcsészkar 1915-16. évi II. rendes ülésén született meg a döntés Szekfü magántanári képesítéséről. A döntést nem kis vita előzte meg. Mindenekelőtt Petz Gedeon dékán /a német nyelvészet tanára/ a szakosztály jóváhagyásával "minthogy az ügyet az egyetemen kívül is szóvátették" külön jelentést tett a karnak az immár lezajlott kollokviumról: felolvastatta az arról készült Jegyzőkönyvet. A hitelesített Jegyzőkönyv néhány helyét vitatta Ballag! Aladár, de a szakosztály Jegyzője: Doma- novszky Sándor válasza után ebben meghátrált. Viszont témakörváltoztatást javasolt: a középkori magyar történetre kívánta habilitálni a jelöltet. Méhely Lajos, az állattan professzora, hírhedt fajbiológus a habilitálás elhalasztását javasolta és a halasztást pártolta Pauer Imre /a bölcsészettan professzora/ és Winkler Lajos /az analitikai és gyógyszerészi kémia tanára/
