Dénes Iván Zoltán: Szekfü Gyula magántanári képesítésének ügye 1914-1916 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 2. (Budapest, 1976)
Szekfű Gyula magántanári képesítésének ügye 1914–1916
- 25 rint Kolléga Ur mind. az első, mind. a második szavazáson át fog menni. Ha ez sikerül - amint hiszem akkor Kollega ür egy nagy erkölcsi testülettől igazságot kapott. Én nem ajánlom, hogy Angyal a colloquium és pláne próbaelőadás alól való felmentést indítványozza: ezt a kar igen-igen ritkán adja meg /úgy emlékszem, hogy a 4 év alatt, mióta itt vagyok, egyszer sem fordult elő/ és Kolléga Urnák, tekintettel fiatal korára, semmiesetre sem adná meg, úgy hogy ügyét evvel csak fölöslegesen komplikálnék. A colloquiumnál Angyalnak, Domanovszkynak s a többi jelenlevő tanár kötelessége lesz, hogy önt Ballagi esetleges rosszindulata ellen megvédjék; a próbaelőadás pedig a kar védelme alatt áll és kudarcz itt nem Önt, hanem a kart érhetné. Azt tartom tehát, hogy a colloquiumtól és próbaelőadástól nem kell visszaijednie, amint egyáltalán azt hiszem, hogy az egész dolog simán fog menni. Petz Gedeon közbenjárására különben Marczali a corrosiví-ot törli jelentéséből. Én mindenesetre mindvégig erélyesen állok majd Kolléga Ur pártján, részint azért mert a kutatás szabadságát nemzetfönntartónak tartom, részint mert Kolléga Ur jellemét és tehetségét 4-8 őszintén becsülöm." 1915.december 9-én viszont éppen Bleyer Jakab javasolta a próbaelőadás elengedését. A véleményváltozás alapja a helyzet megváltozása volt. A "Szekfü-ügy" még jóval a világháború kitörése előtt kikerült az érdeklődés középpontjából, bár napirenden maradt. A kormánykörök sikeres elháritó akciói, Szekfü védekező írásai, a fiatal tudós kapcsolódásai és elhatárolódásai és igen jelentős súllyal a hajszával szembeni
