Dénes Iván Zoltán: Szekfü Gyula magántanári képesítésének ügye 1914-1916 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 2. (Budapest, 1976)
Szekfű Gyula magántanári képesítésének ügye 1914–1916
- 17 tikai támadások érték. Tudományos tevékenységének egzisztenciális feltételeit múzeumi és levéltári beosztása, bécsi ösztöndíja, majd a Wiener Haus-, Hof- und Staatsarcbivban kapott állása és a tudományos publikálás viszonylagos szabadsága biz- 28 tositották. Alkotásának tartalmát mindinkább a szaktudományos igényesség és a meg nem vívott emberi /és ezen belül szellemi/ lázadás következményei közötti feszültség határozta meg. A támadás a már megjelenésekor ellenérzéssel foga- dott, majd kedvező szakmai és irodalmi visszhangot kiváltó, 1913-ban publikált müvet azután éri, hogy a kormány félhivatalos német nyelvű lapja, a PESTER LLOYD 1914. március 7-i számában a munkára hivatkozva az ellenzék álltai a koalíciós korszak nagy vívmányának tartott Rákóczi-kultusz létjogosultságát vitatta. Erősítette a támadást, hogy az osztrák REICHSPOST A száműzött Rákócziban a "Rákóczi bálvány" ledöntését üdvözöl30 te, és a folytatásra: 48 demitizálására biztatott. Az időbeli egymásutániság kínálta a hamis Rákóczi-tisztelet híveinek az értelmezés lehetőségét: a kormány és az osztrák centralista körök saját megbízottjuk munkáját dicsérik, s a mü a magyar függetlenségi eszmények elleni támadás része, amely szervesen illeszkedik az ellenzéki erőkkel drasztikusan leszámoló kormányzat tevékenységének egészébe. A Tisza-kormány politikájával koncepcionálisan összefüggő újraértékelések: Görgey 1849-es politikai szerepének eszmei rehabilitációja és az 1840-es években a Kossuth vezette reformellenzék ellenében politizáló Széchenyi kultusza adtak objektíve lehetőséget ennek a leegyszerűsítő, kezdetleges és közvetlen megfelel-
