Dénes Iván Zoltán: Szekfü Gyula magántanári képesítésének ügye 1914-1916 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 2. (Budapest, 1976)
Szekfű Gyula magántanári képesítésének ügye 1914–1916
18 tetősével nem helytálló feltételezésnek a kialakulására. A legszélsőségesebb vádakat Kacziány Géza, az Egyesült Függetlenségi és 48-as Párt Apponyi Alberthez kapcsolódó konzervatív szárnyának egyik ismert személyisége fogalmazta meg a MAGYARORSZÁG cimü napilapban. ^ Bár nála mérsékeltebb hangnemben, de erősen támadta a munkát és szerzőjét az egykori országgyűlési képviselő, a szintén az Apponyi-körhöz tartozó pesti történész professzor: Ballagj Aladár is a sajtónak adott nyilatkozatában és az Akadémián. Maga Apponyi Albert 35 is a mü ellenében szólalt fel az Akadémia ülésén. ^ A képviselőházban az ekkor már egyértelműen negativ szerepet játszó Polónyi Géza Szekfü könyvét közvetve Jászi Oszkár beállított34ságával rokonitotta, megbélyegzően. y A Katholikus Népszövet ség napilapjőban, az AIiKOTMÁNYban /a NEMZETI ÚJSÁG elődjében/ a Szekfüt majdan dicsőitő főszerkesztő: Túri Béla most elitélte őt, a Szent István Társulatban pedig közgyűlési határozat- tal nyomatékositva Landauer Béla tört pálcát A száműzött Rákóczi felett. ^ A Szekfüt ötvenedik születésnapján méltató füzettel köszöntő akkori szövetséges: Pethő Sándor 1914 tavaszán az UJ HEMZEDÉKben és az ÉLETben támadta a könyvet és Íróját. д támadók köre szélesült, s vádak fogalmazódtak meg a sajtó egy részében, a képviselőházban, az Akadémián, különböző társadalmi szervezetekben, törvényhatóságokban és nép- gyűléseken. "Rákóczi-mentő mozgalom" bontakozott ki, Jászi Oszkár találó kifejezésével élve: az "utolsó ál-kuruc fölkelés". 57 Szekfü Thaly-kritikája jogtalan, Rákóczi-képe hamis,
