Dénes Iván Zoltán: Szekfü Gyula magántanári képesítésének ügye 1914-1916 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 2. (Budapest, 1976)

Szekfű Gyula magántanári képesítésének ügye 1914–1916

- 15 Lajoshoz. a VILÁG főszerkesztőjéhez Írott levelében/s "... nem szabad tűrnünk, hogy mindenből személyi és klikk-ügyet csináljanak ebben a szomorú országban. A klerikális és reakciós klikkel szemben nem szabad egy radikális, progresszív vagy szocialista klikket csinálni ... A fő dolog, az egyedül fontos az egész ügyben, hogy itt egy tudományos véleményt politikai okokból el akartak fojtani, le akartak terrorizálni. Nem

igazán progresszív ember az, aki ilyen körülmények között nem

p x

tudja azonnal, hogy mi a kötelessége. ..."

Az 1915.december 9-i kari ülésen elhangzott felszólalásokat minden különbözőségük ellenére egybekapcsolta a tudomány nemzeti jellegének követelménye. "Nemzet" és tudomány viszonyának értelmezése súlyos jelentőséggel birt és nem pusztán a fogalmak ilyen vagy olyan hierarchiába állítását jelentette. Nem, hiszen a "nemzet"-fogalom átértelmezése nélkül nem

24.

lehetett biztosítani a tudományos érvényesség elsődlegességét.

Az átértelmezés céljas a kisajátított álláspontokkal szemben a le- és kifelé való nyitottság. Bz volt az érdemi választó- vonal a "Szekfü-ügy"-ben és nem a "vád" és a "védelem".

Szekfüt nagyobbrészt konzervatív érveléssel védték /a támadók vádjának megfordításával/, azzal, hogy "igazán nemzeti, tehát igazán tudományos a mü és szerzője". De támadták és védelmezték olyan módon is, amely nem ebből, hanem másfajta, de szintén kisajátító felfogásból fakadt.

Szekfü müve nem igazán modem, tehát nem tudományos - állította a később olyannyira eltérő pályaivet befutó Lakatos

László és Migrav József 1914—ben a SZOCIÁLPOLITIKAI SZEMLE