Dénes Iván Zoltán: Szekfü Gyula magántanári képesítésének ügye 1914-1916 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 2. (Budapest, 1976)

Szekfű Gyula magántanári képesítésének ügye 1914–1916

- 13 nálni. Ezt a kifejezést is felhasználhatná a rosszakarat izgatásra. Kiemeli, hogy Szekfüt gr. Andrássy (^ula is élesen megbirálta ugyan, de a szerző ambitiojának nemességét elismerte. Nem lát okot arra, hogy Szekftit a kar ne habilitálja és

18

Bleyer inditványához csatlakozik."

Szekfü öccsének, Szekfü Ignácnak levélrészletéből megismerhetjük Mihályfi Ákosnak, a Hittudományi Kar dékánjának, a Katholikus Szemle főszerkesztőjének egy hónappal későbbi véleményét:

"Az egyetemi tanácsban leendő állásfoglalásában, sajnos, abból a tényből óhajt kiindulni, hogy az egyetemi hangulat szerint magántanárságodat a radikális-szabadkőműves tábor szorgalmazza. ügy látom, hogy 6 (Mihályiig ismeri a dolgokat armyira, hogy tudja, mennyi köze van a munkádnak és neked ezekhez az irányzatokhoz; ... nem akar letérni bizonyos elvben való ellenzés álláspont járói ... Ha a tanácsban a dolog átmegy - sajnos, éppen a theológusok elvi tüntetése mellett is /Hanuy [Ferenc] biztosan felszólal ellene/ - akkor Hj^anauer Á. István a Szent Imre Collegium igazgató jaj úr Írni fog Sághynak, hogy ne vállalja tovább ezt a szerepet s hiszi, hogy hatással lesz reá. ..." 19

1916.április 20-án a Bangha Béla által szerkesztett MAGYAfí KÜL- TÜRÁban, a politikai katolicizmus militáns folyóiratában, a szélsőséges hangnemű publicisztikájáról hírhedt Burján Károly még igy irt:

"... Ne feledjük, hogy a talentumos és nagy készültségü tudósoknak nem vagyunk olyan bővében, s aggódva kérjük üldözőit,