Dénes Iván Zoltán: Szekfü Gyula magántanári képesítésének ügye 1914-1916 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 2. (Budapest, 1976)

Szekfű Gyula magántanári képesítésének ügye 1914–1916

- 12 mezni, ha ez nem népszerű is. Hogy hívatlan elemek az ügyet botrány rendezésére ne használják fel, a magántanári szabályzat 22. pontjára hivatkozva indítványozza, hogy Szekfü Gyula dr-t - akinek tudományosságához irodalmi munkásságánál fogva, előadói képességéhez pedig fényes stilisztikai készségénél és egész szellemi habitusánál fogva kétség úgysem férhet, - a

kar a próbaelőadás elengedésével a kért tárgykörből magánta17

nárrá képesítettnek nyilvánítsa ..." '

Angyal Dávid "... Mindenekelőtt a felolvasott jegyzőkönyvre kíván észrevételt tenni. Mikor a szakosztály ülésén Szekfü kitűnő előszavairól beszélt, nem a megjelent, különben igen derék előszavakat értette, hanem egy sajtó alatt lévő igen kiváló monográfiát a török történetírókról. Ez az újabb munka feleslegessé teszi Méhely indítványát. A tárgykör megváltoztatását formailag nem tartja lehetségesnek, mert a kar erről már határozott, de nem is czélszerü, mert az aversio Szekfü személye ellen áll fenn. Szekfü hazafiasságában azonban kételkedni nem lehet, mert Ballagi is habilitálni akarja a középkor történetére, amelyet pedig szintén hazafias szellemben kell előadni. Szekfü üldözött könyvében csak az akkori conservativ álláspontot juttatta kifejezésre. Bákóczi symbolikus jelentőségét nem tagadja, de ez nem zárja ki a kritikát. Újra hivatkozik rá, hogy ilyet Ballagi is gyakorolt a Pallas Lexikonban Rákóczi Ferenczről irt czikkében, amelyben szintén Károlyi Sándor álláspontját ismerte el helyesnek épp úgy, mint Szekfü. Sőt egy czikkében Ballagi úr olyan kifejezést is használt, hogy a törökök Rákóczit ^politikai mumusnak^ akarták felhasz—