Dénes Iván Zoltán: Szekfü Gyula magántanári képesítésének ügye 1914-1916 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 2. (Budapest, 1976)

Szekfű Gyula magántanári képesítésének ügye 1914–1916

- 11 ju.di.ciurna higgadt megállapodásának tanújelét adja s addig az ő habilitátióját már csak a nemzeti lelkiismeret megnyugtatása okából is halassza el."

Négyesy Lászl6"kiemeli. hogy Ballagi ny.r. tanár azzal, hogy más tárgykörre habilitálni akarja Szekfüt, bizonyára maga is elégtételt akar adni a jelöltnek meghurczoltatásáért. A kar is akkor jár el méltányosain, ha a habilitátiót megadja. Nem a középkorra, mint Ballagi javasolja, mert erre a tárgyalás előzményei nem nyújtanaik alapot, hanem a kért tárgykör határai közt. Emellett azonban figyelemmel legyünk ne a sajtóhangulatra, hanem a köziélek nyugalmára, anélkül, hogy ezért a tudomány szabadságának elvén sérelem esnék. Szekfü könyvében nem a tudományos rész, hanem az érzelmi aláfestés esik kifogás alá, amely bántja a kegyeletes érzést. Javasolja, hogy a kért tárgykörből kapcsolja ki a kar a XVIII. századot és korlátozza a venia le- gendit а ХУТ-Х7Т1. századi magyar történetre," 16 Bleyer Jakab "utal arra, hogy a tárgykör kérdésében a kar már döntött és ilyenül elfogadta a XVT-XVTII. századi magyar történetet. Az a szellem, mely Szekfüt eltölti, nem lehet olyan rossz, amint bizonyos oldalról föltüntetik. A felszólaló Szekfüt, mint jó magyar lelkű, elvonultan dolgozó, kiváló tehetséget jellemzi, aki még elkeseredésében sem vetette magát a nemzetközi radikálizmus karjaiba, ámbár az bizonyára megvédte volna a támadások ellen. A legnagyobb felháborodással Ítéli el azt a hajszát, amelyet Szekfü könyve ellen indítottak. A karnak kötelessége e tagjával szemben az egyetem autonómiájához tartozó habilitationális jogát kifelé is, befelé is megvédel