Dénes Iván Zoltán: Szekfü Gyula magántanári képesítésének ügye 1914-1916 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 2. (Budapest, 1976)

Szekfű Gyula magántanári képesítésének ügye 1914–1916

- 10 előadásai közül pedig számos társadalomtörténeti beállitott- ságú volt. Ezzel viszont mind az egyetemi átlaghoz, mind Szekfü előadásvázlatához képest az egyetemen belül a leginkább pozitiv tematikát képviselték. Szekfü közigazgatástörténeti és historiográfiai témavázlata nem jelentett alapvetően új minőséget a korabeli egyetemi történelemoktatás mezőnyében.

XXX

A habilitálás ügyében döntő 1915- december 9-i kari ülés jegyzőkönyvének tanúsága szerint a különböző érvelések minden eltérésük ellenére jelentős közös előfeltevésekre utalnak. Ballagj Aladár azért a magyar középkor történetéből, s nem a kért témakörből akarta habilitálni Szekfüt, mert ez utóbbi szerinte már politikum.

"A tudományos kutatás és tanitás szabadságának elvét ő is alá- irja, bár, ha szervezetről van szó, csak fenntartással. Fejtegeti, hogy II. Rákóczi Ferencz személye nemzeti szimbólummá fejlődött s a most folyó háború megindulásakor is első riadóként a Rákóczi indulót húzták a katonai zenekarok, sőt az egész háború e szimbólum jegyében folyik. A botránytól akarja a kart

és a nemzetet megóvni, amikor a kar előtt is megismétli indit- 14

ványát ..."

Méhelv Lajos szerint "az ügy nemcsak az egyetem és a felsőbb oktatás szempontjából Ítélendő meg, hanem a nemzeti közérzületre való kihatás tekintetéből is. Azt javasolja, hogy a kar várja meg, mig Szekfü újabb tudományos munkájában történelmi