Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának ülései, 1972-1973/1 (HU ELTEL 11.a.18.)

1973. április 11. kari tanácsülés

ш

olyan kitűnő szakembert az Egyetemen, mint *dám László, miért került el az Egyetemről 195^-ban?

Kátai Imre dékán megállapi i. ja, hogy a kandidátusi fokozat mindenkepp tudom'nyos eredményiül]^ számit, bár különb sAgek etektntetben vannak, ezt tartalmilag kell és lehet megítélni. Hogy /dám László miért került el az Egyetemről 195Ö-ban, erre nem tud választ adni.

Székely András beszámol arról, hogy Pécsi elvtárs iae került a kutatóintézetből és 'dám László ment a helyére.

Végh Sándorné előadja, a szakbizottsági ülésen öt földrajzos szakember szólalt fel, hárman Miholics József ellen, ketten mellette. Két és fél órás vita után a többi s .akbizottsági tag, akik nemaszorosan vett szakterülethez tartoznak, arra az álláspontra helyezkedtek, hogy ez a földrajzosok ügye, tehát nemmel szavaztak vagy tartózkodtak.

Simon l'ibor dékánhelyettes közli, maga is nagy meglepetéssel hallotta az x utóbbi időkben Miholics Józsefre vonatkozólag felmerült vAlemAnyeket, mert korábban ezekről nem hallott. Biológus körökben mindig Miholics József jó oldalait ismerték meg, nagyon sokat tett a biológus terepgyakorlatok szervezése terén, és a gyakorlaton részt vett hallgatók is csupa jót mondtak róla. Ezek voltak a tapasztalatok. Kandidátusi disszertációjának védésén részt vett, és semmi olyasmit nem tapasztalt,hogy ott egy gyenge disszertáció ment volna át nagynehezen. A szavazati arányokra nem emlékezik, nem volt egyhangú, talán 6:1 arányú. Összefoglalva, a védés nem keltett rossz benyomást.

Kovács János hangsúlyozza, hogy felelős a tanszékvezető, de a szakbizottságnak alaposabban kellett volna foglalkoznia a dologgal, nem lehet egyszerűen a tanszékvezetőre háritani az egész felelősséget azzal, hogy ingadozott a véleménye. Nem lehet igy bánni az emberekkel, a szak