Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának ülései, 1972-1973/1 (HU ELTEL 11.a.18.)
1973. február 21. kari tanácsülés
011 ténylegesen meglévő helyzet legalizálása. A továbbképző tanfolyamok nagyon fenkölt programmal mennek, de sikerük több mint kétes. Tájékozódni kellene a tanárok igényeiről, hogy a továbbképzésből valóban hasznuk legyen. Ezek a tanárok elég magas óraszámban tanitanak és emiatt húzódoznak a részvételtől, jó lenne a továbbképzésben való részvételt valamilyen fizetés- emeléssel honorálni. Nagyon károsnak tartaná, ha egy általános pedagógiai tanszék magába szivná a módszertani csoportokat, helyesli ezeknek a módszertani csoportoknak az erösité- sét, a didaktikai továbbfejlődés elősegítését, például hazánkban matematikai vonalon folyó nagyon eredményes axotkakx didaktikai kutatásoknak az egyetemen való nagyobb figyelembe vételét, ami jelenleg nem történik meg. Ez a segités azonban nem párosulhat azzal, hogy a munkálatok elején legyünk elnézőek, mert lehet tudományos fejlődést elérni az igények csökkentésével. Sőt ha kezdetben gyenge erőket engedünk érvényesülni, ezek akadályozzák a későbbi komolyabb erők előtérbe jutását, mert ez már egy emberi gyarlóság. Sztrókay Kálmán kifejti, hogy a középiskola jelenleg tud foglalkoztatni egyszakos matematika tanárokat, de már biológus vagy földrajz tanárokat nem, ezt a jelenlegi tanrend nem teszi lehetővé, nem tudnak számukra elég órát és megfelelő javadalmazást biztosítani. Ax tanároknak tehát komplex természettudományos felkészítést kell kapniok, együtt kell látniok például a geometriát az égi mechanika elemeivel, a geofizikát a gravitációval, a magasabbrendü élőlényeket a környezetükben lévő fizikai és kémiai hatásokkal. Ez a modern szemlélet. Ne törjön tehát a Kar lándzsát az egyszakosság mellett, mert az úgysem megy. Ahhoz bizonyos egyéni adottság kell, hogy valaki jó metodikus legyen, sőt ennek az egyéni adottságnak bizonyos művészi hajlammal kell párosulnia. Tapasztalni
