Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának ülései, 1972-1973/1 (HU ELTEL 11.a.18.)
1973. február 21. kari tanácsülés
tanároknak, mert vidéken nem jutnak hozzá, speciális könyveket és jegyzeteket kellene Íratni számukra, ennek a miifajnak szép példáit láthatjuk külföldön, a Sorbonne Egyetem olyan továbbképző könyveket ad ki, amelyek egész kis könyvtárat pótolnak annak, akinek kevés ideje van a tanulásra. Ilyen továbbképző tankönyvek kellenek. A pedagógiai kutatómunka kapja meg végre azt a megbecsülést, hogy vonzó legyen a fiatalok számára az azzal való foglalkozás, kapjanak ilyen céllal külföldi kiküldetést is. Szabó Zoltán egyetért a jelentésben foglalt irányelvekkel, minél előbb valósuljanak meg, mert végül ki kell lépni abból a circulus vitiosus-ból, hogy azért Kapunk gyenge jelentkezőket a középiskolából, mert gyenge tanárokat küldünk ki oda. Ebből a körből az egyetemnek kell kilépnie, és ennek eszköze a továbbképzés, de akkor anyagilag is honorálni kell azt, ha egy tanár továbbképzésben vesz részt. A jelentésben alternatívák szerepelnek, de ezeket nem szabad mindenütt az egyik vagy a másik irányban eldönteni, mert elképzelhető az egyszakos matematikus tanárképzés, de más szakokon ez már nehezebben valósítható meg. Érdekes az összehasonlítás az első oldalon, hogy hol van egyszakos, másfél szakos, két és három szakos képzés, és ez fordított arányban van az ország nagyságával. XxkxkixxK Úgy véli, hogya; nálunk, Magyarországon még nem eléggé tudatosodott vagy ment át a közvéleménybe az, hogy a tudományos kutatásban mind nagyobb és nagyobb szerepet játszanak a művészeti szemlélet, illetve a művészeti elemek. Ezt talán úgy is lehetne fogalmazni, hogy a művészetnek nagyobb a hatása a tudományos kutatásra, mint megfordítva: a tudományos kutatásnak, a tudományos módszereknek a művészetekre. Ezt a megjegyzést most azért tette#, mert nézete szerint a módszertan kevésbé tudomány, hanem inkább művészet.
