Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának ülései, 1968-1969 (HU ELTEL 11.a.12.)
1969. május 7. kari tanácsülés
/ Az oktatás korszerűsít ásóval kapcsolatban pl. igen sok hasznos javaslat hangzott .el, egyre több tanszék foglalkozik uj oktatási ás vizsgamódszerek kéréséseveos kipróbálásával, az előző éveknél nagyobb gondot fordítanak a hallgatók oktatási segédlettel való ellátására./ üz előadások korszerűsödnek, modern segédeszközök egyre nagyobb számban állnak a hallgatók tanulásának megkönnyítésére. A szaklaboratóriumi gyakorlatokhoz szorosan kapcsolódó, a tudományos beszámolókra és vitákra való felkészítéssel is lelkiismeretes törődést tapasztaltunk, a szakmai ismeretek bővitesőre modern témákból nagyszámú speciális kollégium választék áll a hallgatók rendelkezésére, a tudományos diákköri munka támogatásában, irányításában pedig igen sok oktató tevékenyen részt vess A tanszékek könyvtárai legtöbb helyen nyitva állnak a hallgatók előtt nemcsak a vizsgára való felkészülés idején. A tanszéki értekezleteken élőnk reflexiót találtunk a Nevelési Bizottság jelentésének azon megállapítására, miszerint a hallgatók jelentős hányada haszontalannak tartja a kötelező órák látogatására fordított időt. Véleményűnk szerint ennek két fő oka van: egyrészt a kötelező órák magas száma, másrészt az, hogy helyenként az előadások nem adnak többet, mint a meglévő könyvek, jegyzetek, csupán azok egyszerű ismétlései. Előfordul az is, hogy az előadások színvonala nem elég korszerű. Mindemellett az a véleményűnk, hogy a szakkönyvek nem helyettesitik a jó előadást, az előadás és az olvasva tanulás az ismeretszerzés két egymást kölcsönösen kiegészítő módja. Az előadás olyan formában közölhet ismereteket, amelyekre könyvben nem nyilik lehetőség. Lényeges azonban, hogy az előadás legalább nagy vonalaiban érthető, végig követhető és érdékfeszi- tő legyen. A Nevelési Bizottság felmérése szerint gondolkodni kell azon, hogy miként teremtsünk meg.egy olyan erőteljes pedagógiai közszellemet, amely arra késztethetne minden egyetemi oktatót, hogy energiájának ás képességének legjavát nyújtsa a hallgatók számára közvetített tudásanyag kiválasztásában és előadásában. E cél eléréséhez - véleményünk szerint - a legszükségesebb az, hogy nagyobb megbecsülést kapjon a jó előadó, egyáltalában a jó oktató. Legyen ténylegesen hatással az illető oktató előmenetelére az, hogy képességeinek legjavát adva oktatja hallgatóit.
