Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának ülései, 1966-1967 (HU ELTEL 11.a.10.)
1966. október 13. kari tanácsülés
- CL — részének bizonyultak. Ez a pozitív értékű tapasztalat álként a tanári szakokon jelentkező többnyire negativ tapasztalat /vagy legalábbis kétes értékű eredményesség/, előre sejthető volt. Hiszen a tanárjelöltek két szaktudományból és pedagógiai szakismeretekből álló képzése, nagyobb tömege, évrol-évre gyöngülő minőség-szinvonala más helyzetet teremt, mint amilyennel a nem-tanár szakosok esetében számolhatunk. A csatolt tanszéki információkból kevésbé tűnik ki, mint ami a tanárjelöltekkel szorosabb kapcsolatban álló oktatókkal folytatott megbeszélések során kiderült: Karunkon több olyan oktató is van, akik a szakdolgozatiratás szükségességét,, hatékonyságát - legalábbis a mai körülmények közt - kétségbe vonják. Szerintük az a tanárjelölt, aki egyetemi tanulmányainak folyamán /de legalábbis az első három év alatt/ nem érezte annak szükségét, hogy idegen nyelvet a szakszöveg megértése szintjén tudjon, akitől sem vizsgán, sem egyéb ellenőrzés során igényes írásbeli munkát nem követeltek, akit a tankönyvet kivéve, a szakirodalom tanulmányozására rá nem szorítottak, akit az egyre nagyobb Önállóságot követelő.alkotó-rendszerező /sőt bizonyos fokig kutató- jellegü/ munkába be nem vezettek - miridazoknák a követelményeknek, amelyeket a szakdolgozattól elvárnak, általában non is lehetnek képesek megfelelni. Képzésük mondott hiányosságait a szakdolgozntirás évében /s jó, ha valóban egy évről, s nem néhány hónapos roham unkáról beszélhetünk/’ csak a legkiválóbb' hallgatók bírják pótolni. Ez pedig könnyen a gyakorló iskolai munka rovására megy, anii pedig nem kívánatos. Súlyosbítja a helyzetet az a körülmény, hogy a tanári szakokon zömmel igen szerény képességű hallgatók töltik meg a létszám- köretet. Mindez nem az oktatók többségének a véleménye, mégis figyelmet érdemel, mert lényeges tényekre mutat rá. . . ' A tanszékek szakdolgozatok irányításából és elbírálásából eredő terhelése nagyon heterogén. Még szembetűnőbb ez akkor, ha a terheltebb tanszékek oktatói létszámát is tekintetbe vesszük. /így pl. a mat.-fiz. szakos jelöltek 10 %-a fizikából, 90 %-a matematikából ir szakdolgozatot. Ebből a 90 %-ЪЫ is a Geometria Tanszékre, valamint a Projektiv és Ábrázoló Geometria- Tanszékre esik a dolgozatok zöme. Kémiából csak fiz.-kéri. szakos hallgatók írnak szak- dolgozatot, a bioi.-kán. szakosok szinte kizárólag biológiából. Mig a hat kémia tanszék oktatói létszáma 104-, s ott az 1960/61 óta benyújtott tanári szakdolgozatok száma 85, - a vegyészek."'vei együtt is csak 309 - addig a Projektiv és Ábrázoló Geometria tanszék 5 oktatójára 55 tanári szakdolgozat jutott - vagyis oktatónként 3, illetve 11 dolgozat./ Minden tanszéki információ nyomatékosan kiemelte, hogy a szakdolgozatok irányítása, elbírálása nagyon megterheli az oktatókat, viszont a tanszéki terhelés felmérésénél, oktatói állásokban jelentkező létszámigények kielégítésé
