Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának ülései, 1965-1966 (HU ELTEL 11.a.9.)
1965. október 27. kari tanácsülés
-2kérdéseket kell belefoglalni, illetve rendezni, amelyekre ez az utasítás felhatalmazást ad* Bizonyos szabályokat adottnak kellett tekinteni, Az elvi alapok a következők: az egyetem vezetője a rektor akit a Miniszter Tanács nevez ki. Egyszemélyi felelős vezetőkről van szó, tehát nem az Egyetemi Tanács irányit, A rektor felelőssége a kormány felé áll fenn. Ez a felelősség a művelődésügyi miniszter utján történik, Az egyetemi tanács a rektor szerve, A dékán a karok egyszemélyi felelős vezetője, akit a művelődésügyi miniszter biz meg, felelőssége tehát felé irányul. Nem a Kari Tanács a kar felelős vezetője, hanem egyszemélyében a dékán. Az egyetem vezetői tevékenységüket a társadalmi szervekkel együttműködve végzik /párt és szakszervezet és KISZ/, Az egyetem szabályzatának két fő része van. Az egyik, ami a szó szoros ill, szükebb értelmében vett egyetemi tervezet. Az intézményekre vonatkozó tervet- a másik részt - később készítik el. Itt azokra az intézményekre gondol, amelyek az egyetemhez tartoznak. Ilyen pl, a Botanikus Kert, Alsógöd stb. El kellene dönteni, hogy ezek külön szabályzatot követelnek-e? A rektor a^kinevezési jogkört átruházhatja pl, a dékánokra vagy a gazdasági rektorhelyettesre. Erre van szabály a tervezetbe, A kinevezési jogkor átadásával több, a jogkörrel velejáró jogkört átadhat a rektor,t Ez a tervezet kell, hogy tartalmazza az egyetemi tanács tagjainak számiát is. Dönteni kell, hogy létesüljenek-e tanszéki csoportok, továbbá a tanszékvezetők kiadmányozási jogáról is. Magához a tervezethez: Annak ellenére, hogy az utasítás az egyszemélyi vezetést irja elő, azon a véleményen voltak^ hogy a testületek véleményének szerepét, illetve annak figyel’embevetelét növelni kell. Az egyerem létszáma minden tekintetben olyan nagy, olyan nagy szervezet, hogy ezt a rektor egyedül nem képes átfogni, A testületi szervek operativ szervek és felügyeleti szervek is legyenek. Ezért foglalkozik a tervezet néhány ilyennel, pl, rektori tanács, ahol a vezetők beszámolásra kötelezettek, A gazdasági bizottság: a rektornak segítséget nyújt a gazdasági munka irányításában, A gazdasági rektorhelyettes irányítja ezt -a munkát, de a helyes elosztás funkcióját* töltené be a gazdasági bizottság. Az egyetemi tanács és a kari tanács véleményező szerv, A rektor és a dékán ezek véleményétői eltérhet, ezt az egyszemélyi vezetés teszi lehetővé, Eltérő álláspontjáról tájékoztatja a tanácsot' és megindokolja ezt az eltérést. Ez biztosítja a megfelelő tájékoztatást és a nyilvánosságra kötelezi az egyszemélyi vezetéMfc.nem lennének testületek, akkor a vezetők segítséget csak a hivataloktól kapnának, A másik kérdés: a hivatali szervek egymáshoz való' viszonya. A Jogi Karon már meg volt ennek a tervezetnek a vitája. Olyan vélemény hangzott élj hogy ez a tervezet hivatali szemléletű,. azt látják belőle, hogy több szó esik a hivatalokról, mint pl, a rektorhelyettesekről'. Úgy vélik, hogy a hivatalvezetők föléje kerekednek a kar felelős vezetőinek, mivel a vezetők változnak, de a hivatalvezetők stabilak, A szabályzatban nem kell szólni a rektor-és dókánkélyettesek feladatairól, mert azt az alaprendelet megmondja, de szólni kell a hivatalok feladatairól, A tervezet annyiban lép túl a rendelkezésen, hogy a rektörhelyettesekről többet mond mint kellene, A rektori hivatal vezetője uj konstrukció -de nem a saját találmánya, ezt a rendelet irja elő, A hivatalvezetőt a miniszter nevezi ki. Ez egy magasszintünek elképzelt adminisztratív állás. Hogy ez a személy túl nő e vezetőjén az szociológiai kérdés. Ez attól függ, hogy a rektor mennyi időt szán az egyetemi munkára és mennyire támaszkodik a testületek munkájára. Lehet biztosítékokat teremteni arra, hogy ez ne következzen be. Jogi biztosíték pl, a számadás előírása, érdemi döntési joga nem lenne, kivéve csak egyes hallgatói ügyekben, a szó szoros értelmében csak adminisztrativ feladatai lennének. Hasonló a helyzet a dékáni hivataloknál is.
