Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának ülései, 1962-1963 (HU ELTEL 11.a.6.)

1963. április 25.

Ez a javaslat nagy téret ad az oktató-nevelő-politikai munka, a világ% • V '

nézeti fejlődés értékelésére, különösen adjunktusi vonalon* Pontos lett volna a szakszervezeti bizottság véleményének a kikérése is, tekintve, hogy az előléptetés érdekvédelmi ügy is* Felveti a kandidátusi értkezések szinvonalának kérdését* A követelmények alapján módot kell adni minden munkakörben dolgozó oktatónak, hogy gyakorlatot szerezzen, tehát nem lehet elzárni előadások tartásától sem*

Surányi János egy» tanár: A realitás kérdését veti fel* Nálunk sokkal nehezebb az előremenetelmint a Műszaki Egyetemen és rosszabb az anyagi honorálás is* A gyakorlatban a minimális követelmények szerint történnek az előresorolások* c

... - _ y ..... ? . ' c

Egyed László egy» tanár; Sajnos nem tudunk a minőségnek. megfelelő bérezést biztosítani* CsaE akkor tudnánk boldogulni, ha valamilyen formában kormányrendelettel segítenének a helyzeten* A műegyetemnél előny, hogy a EK munkát sem ellenzik olyan komolyan mint mink* Javaslati Kevés oktatónk van, akinek ipari gyakorlata lenne, holott ennek*- nagyon nagy jelentősége volna* A*fő és mellékállás nem megoldás* mert akkor mindkettő mellékállás* Az NLK-ba^pl* meg van szabva, hofey mennyi időt lehet valaki tanársegéd, azután ki kell megne menjen a iparba, ezután visszajöhet adjunktusnak* Ott magasabb a bér, ezért vissza is mennek* Nálunk ez nem oldható meg* Nem kényszerithetjük, hogy menjen ki gyakorlatra, de ha menne és visszajön ipari pótlékot kellene kígjon* Kéri, hogy ezt a gondolatot fontolják meg*

Dékán: Véleménye szerint Egyed professzor javaslata^heterogén karnál veszélyes, a karon belül bérfeszültséget idézne ,elő*

Vadász Elemér egy* tanár: A múltbeli - felszabadulás előtti előléptetéseket mondja el* Akkor nem voltak végleges állásoké Ebből az anyagból sem derül ki - mondja többek között- • hogy az állás végleges-e* Itt marad-e az oktató, vagy nem maradh.au itt* A helyzet a különböző tudományágakban is máéként alakul* Ma sem látja tisztán, hogy végleges legyen-e vagy sem* Kereteket ne tűrjünk semilyen vonatkozásban* A javaslatot kiindulásnak megfelelőnek tartja* A maga részéről sokkal szigorúbban fogalmazná meg az előfeltételeket és e— zen a téren semmiféle engedményt nem a^na* Javaslat: az adjunktusi állásnál legyen az első selejtezés és ne. legyen szamárlétra* Itt határtalan engedményeket ad ez az anyag* Külső embereknél, adjunktus esetében csak az első két követelményt látja szükségesnek*

A szakszervezettel kapcsolatos kérdés, úgy látja, hogy a függelék részben megnyugtatóan szerepel*

Erdey-Gruz Tibor egy*'tanár: Az időszerűség kérdése Egyed'profesz- szor hozzászólásából derűik!, de nem derül ki az anyagból* Srra kellene nagyobb súlyt helyezni,■hogy miként tudnánk biztosítani, hogy a gyakorlatból minél több ember jöjjön?be és menjen ki* Ez vonatkozik, minit az iparra, minfcűaz iskolára* Talán helyás lenne a bizottságnak ezen gondolkodni* Nem értr egyet a Dékánnal, éppen azért, mert heterogén a Kar, ezt tudományszakonként kell vizsgálni*

Akit be akarunk hozni, annak akkora áldozatot kell vállalnia, ' amire nem lehet épiteni* Erre konkrét javaslatot kellene hozni*

Sztrókay Kálmán dékánhelyettesi Nem olyan egyszerű annyiféle igényt és szempontot érvénesíteni, mint amennyi a hozzászólásokból, de még Exe ezen túl is felmerül* Nekünk a rendelethez kellett igazodnunk* Ha eredményésebben akarunk előre lépni, akkor egy egyszerű fogalmazást kell elindítani, amit aztán á gyakorlat alapján módosítani lehet* Mindnyájan látjuk és érezzük, hogy milyen nagy jelentőségű^ ha egy kül-