Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának ülései, 1962-1963 (HU ELTEL 11.a.6.)

1963. február 21.

A Növén.yrendszertani-Növényf óidra jzi Tanszék és a Botanikus Kert nlunkájának ismertetése.

................ i i f ■

A Tanszéket és a Botanikus Kertet dr. Sóé Rezső akadémikus, kétszeres Kossuth dijas professzor, a Német Természettudományi Akadémia tagja vezeti. Munkatárssá:dr, Simon Tibor docens, dr, Koránszky András adjunktus kandidátusok, továbbá dr* Komlódi Magda aspiráns, Dr. Kovács Éva és Láng Edit tanársegédeké

Akadémiai státuson: dr, Borsos Olga kandidátus, dr. Borhidi Attila aspiráns,

A Botanikus Kertben: Schneider József tanszéki mérnök és több más beosztott vesz részt a munkában,

Megemlitjük, hogy dr. Szemes Gábor kandidátus, tud. főmunkatárs 1962, szeptemberétől Alsógödre, a Dunakutató Állomásra helyeztetett át, ' .

/ ■ ' . / '

Az oktató-nevelő munka •

ä biológus hallgatókat a II, évtől kezdve érinti a növényrendszertan, növényföldrajz /IV.év/, továbbá a megfelelő gyakorlatok, speciális kollégiumok és a szakdolgozat kapcsán. Mindezek során kb. 230 hallgatót oktat és nevel a Tanszék, közöttük 12 szakdolgozatos hallgatót.

Az előadásokról és gyakorlatokról a következő tájékoztatást szereztük ‘ “ “ ”

1*/ A fejlődéstörténeti növényrendszertant a II. éven 2 félévig adja elő a tanszekvezétő, heti 5 órában, amelyhez 2 óra gyakorlat tartozik, Az előadások keretében a .gombák rendszerét, mint ennek specialistája Bánhegyi József professzor prelegálja. Rajta kivül Simon Tibor^docens és-Borsos Olga tudományos munkatárs is Lekapcsolódnak az élőtdás egyes speciális fejezetei révén áz elméleti oktatásba.

A fejlődéstörténeti, növényrendszertant cimének megfelelően dialektikus materialista módon tárgyáljuk. Szakmai támpontul a Soó-tól megjelent Fejlődéstörténeti növényrendszertan c0 kézikönyv szolgál, amelyet 1953-ban Kossuth-dijjal tüntették ki. Most uj kiadásban jelenik meg* Az oktatásban és a hallgatók szakmai tájékoztatásában ugyancsak nagy szerepet visz a most, harmadszor kiadott Növényföldrajz c, egyetemi tankönyv, valamint "A növényvilág fejlődéstörténete" c„ fejezet a pedagógiai főiskolai Növénytan könyvben»

Az előadás a rendszertani elveket és módszereket, a növényvilág kialakulását, tehát a törzsfejlődéstant, valamint a legfontosabb rendeket és növénycsaládokát tárgyalja,. A fajok ismertetése és a növény- ismeret megalapozása már a gyakorIrtok keretébe tartozik. Az órákon csak néhány kiemelkedően fontos.-faj kerüi szóba*

Ezzel kapcsolatosan tisztáznunk kell ‘égy, olyan félreértést, amely a nem biológus körökben teljesen anakronisztikusán ma is fennáll.

Igen kiváló és’szakmájukban élvonalbeli tudósok elég szép számmal ma is úgy tudják, hogy a novényréndsz iáan alapjában véve latin nevekkel való bibelődásből, rendezgetésből, préselgetésből és a kiránduláson látott növények felismergetéséből áll.

Pedig a korszerű növényrendszertan az élet fejlődéstörténetének ismeretén alapuló, nagy időbeli és térbeli távlatokat átfogó, a lei