Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának ülései, 1960-1961 (HU ELTEL 11.a.4.)

1961. július 6.

'i£)TVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉS ZETTUDOMÁNYI KAR

A TERMÉSZETTUDOMÁNYOS TANÁRKÉPZÉS CÉLJA ÉS FELADATAI

kari tanárképzés általános célja olyan matematika-fizika, kómia-fizi- sa, biológia-kémia és biológia-földrajz szakos tanárok képzése, akik i inden vonatkozásban alkalmasak arra, hogy a középiskolában és az álta- 3 ános iskola felső tagozatában a reájuk háruló oktatásig nevelési feladóiatokat ellássák és egyéb társadalmi szerepüket betöltsék,

.önnek a célkitűzésnek megfelelően:

,i./ A tanárjelölteknek eszmeileg és érzelmileg el kell sajátitaniok a^ i&arxizmus-leninizmust, és tudniok kell ezt iskolai oktató-nevelő rnunká- Tjukban meggyőző "erővel alkalmazni. Meg kell ismerniük szaktárgyaik sajátos vonatkozásait a marxizmus-leninizmussál.' A Kar természettudomá- yáyos jellegének megfelelően a szaktárgyak tanításán keresztül ki kell [Alakítani a tanárjelöltekben a marxista-materialista termeszetszemléle- );iet és ki kell fejleszteni bennük a dialektikus gondolkodásmódot, Ez- )sel párhuzamosan éles harcot kell folytatni a szaktárgyi oktatásban a :^tanárjelölteknél még fellelhető vallásos jellegű, idealista világnézet ;ímaradványainak felszámolására. Szerezzenek a tanárjelöltek tudománytör- -cténeti tanulmányaik során összefoglaló képet szaktudományaik világnézeti problémáiról, a természettudományok hazai művelőinek és^oktatói- mák munkásságáról, a természettudományok haladó hagyományairól, ismerjék nmeg a természettudományok szerepét a szocialista kulturforradalomban,

£2*/ A s zak t ár gy i okt at ág folyamán a tanárjelöltek sajátítsák el mindig ét -szaktudományuk alapjait, ismerjék meg tudományaik legfontosabb szakmai és ideológiai problémáit, és szerezzenek széleskörű természettudományos műveltséget -mindezt olyan fokon, hogy az iskolai oktatás igényeinek ms- ögas színvonalú ellátása mellett legyenek képesek szaktárgyaik fejlődé- a;e ét figyelemmel kis érni és önmagukat továbbképezni. A tanárképzés során I lehetővé kell tenni azt, hogy a tanárjelöltek szaktudományaik logfonto- ssabb hazai és külföldi összefoglaló müveit megismerjék és•szaktárgyaik e-egyes részeiben pedig behatóbb ismereteket szerezhessenek. Kívánatos^ oezért, hogy az orosz nyelv mellett■valamely nyugati nyelvet is elsajá- ítitsanak legalább olvasási szinten.

D Gondoskodni kell arról, hogy a tanárjelöltek a természettudományokban n nélkülözhetetlen matematikai alapokat és a rokontudományok oíyanmérvü £ ismeretanyagát elsajátítsák, ami egyrészről szaktárgyaik megértéséhez,

£ iskolai oktatásához valamint szakmai továbbképzésükhöz, másrészt pedig £ iskolai munkájukban a tantárgyak közötti koncentráció megteremtéséhez l feltétlenül szükséges. A tanárjelölteknek az egyetemi képzés során meg Kikeli ismerkedniük ~ az üncéluságot elkerülendő - a természettudományok- i nak gyakorlati, népgazdasági vonatkozásaival, az ipari és ^nezőgazdasá- \ gi termelésben való alkalmazásával, hogy az iskolai oktatás során felne- : rülő gyakorlati kérdésekkel tisztában legyenek.

A természettudományos tanárképzésben - a főképpen ismeretközlő előadá- í sokhoz viszonyítva - megnövelte de tt a gyakorlati képzésnek /gyakorlatok-'

[ nak, laboratóriumi munkának, tanulmányi kirándulásoknak, üzemi és terep- gyakorlatoknak/ g jelentősége. Ennek keretében a tanárjelölteknek meg kell erősíteniük 8 gyakorlatilag ki kell egészíteniük elméleti tudásukat.