Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának ülései, 1960-1961 (HU ELTEL 11.a.4.)

1961. március 23.

Annak ellenére viszont, hogy a matematika erősen szétágazott, egyes ágait igen bonyolult és sokrétű kapcsolatok fűzik egymáshoz, úgyhogy valamely ágban való, akár gyakorlati, akár elméleti céllal való elmélyedés .nem lehetséges más ágak legfontosabb eredményeinek ismerete nélkül* így pl. az alkalmazáshoz, szorosan fűződő modern számológépek specialistája a klasszikus analizis eredményein kivül bizonyos mértékig feltétlenül járatos kell, hogy legyen a konstruktiv függvénytanban, de a matematikai logikában és a valószinüség- számitásban, ill. statisztikában is, mely utóbbi megint analizisbe- li, valós függvénytanbeli, algebrai stb. ismereteket kiván meg. E- zért a matematikával való foglalkozás Ugyanúgy leköti egy ember teljes szellemi befogadóképességét és szellemi energiáit, mint minden más tudománnyal vagy mesterséggel való foglalkozás.

A matematika önállósulása a legcsekélyebb mértékben sem jelenti a matematika elszakadását a gyakorlattól; éppen ellenkezőleg, azáltal, hogy a matematika önállósult, megsokszorozódták kapcsolatai a tudomány és az élet más területeivel.

Tucatszám alakultak ki a matematika és más tudományok határterületein specifikus kutatási irányok, amelyek a matematika egy-egy konkrét alkalmazási módjával foglalkoznak. E jelenséget tükrözik az olyan - nem mindig szerencsés - elnevezések, mint matematikai fizika, műszaki matematika, bionetria, pszichometria, közgazdasági matematika, matematikai kibernetika stb.

2/ A matematika eredményeinek felhasználása egy-egy konkrét területen kétféle módon jöhet létre. Egyrészt minden érintett szakterület szakemberei elsajátíthatják /és bizonyos mértékig el is kell hogy sajátítsák/ azokat a matematikai módszereket, amelyekre leginkább szükségük van munkájukban másrészt azáltal, hogy olyan matematikusokat képezzünk, akiknek a matematika, módszereinek a gyakorlati alkalmazása az élethivatásuk. Az'első megoldás a régebbi, és ha ma már önmagában nem is elégséges, továbbra is szükséges marad. Ennek megfelelően mérnökök, fizikusok, kémikusok, közgazdászok stb. képzésének egyetemi anyagában. szerepel bizonyos mennyiségű matematika-anyag. Kétségtelen, hogy e téren is sok a teendő és pl. a mérnök és különösen a közgazdász hallgatók matematika- oktatása korszerűsítésre szorul; e kérdésre azonban itt nem térhetünk ki. Itt e kérdésnek csak azzal az oldalával foglalkozunk,