Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának ülései, 1959-1960 (HU ELTEL 11.a.3.)
1960. január 5.
LH :0' a2 ■ Ui» m LiCr izw 5 I '61 JC 1 ...léi többen jöjjenek közvetlenül a termelésből. A felvételivel kapcsolatban? júliusban felvételiznek és januárig e<prforma szintre kell hozni a termelésből jöttékét és az érettségi után jöttékét» Az 5 évről 4 és fél évre vedé'korlátozás nem °lyan tragikus dolo^» Ha a tananyagot alaposan átnézzük, akkor ez megvalósíthatóo Átmenetileg egy olyan megoldás, ami hozzásegít a fő cél megvalósításához. A reformmal kapcsolatban a tan-< tárgyak anyagát is meg kell vizsgálni, ez különösen vonatkozik a tanárszakokra» Ehhez tudni kell pontosan, hogy milyen lesz a középiskola profilja, mert ehhez kell alkalmazkodni. A tantárgyak ^felülvizsgálatának egyik iránya, hogy megfelelőek-e a dialektikus materializmus követelKényeinek. A fejlődés szabta követelmények szerint ezt a felülvizsgálatot máskor1 is meg kell ismételni, megnézni, hogy megtettünk_e mindent ennek érdekében, ^igyázni kell arra, hogy az. újat is tanítsuk, de a régi elengedhetetlen részeket is tanitani kell. A természettudományi karokon ,a kezdők oktatásával kapcsolatban bizonyos polarizáció tapasztalható. Egyes tárgyakból úgy kezdjük az oktatást, mintha a gyerekek semmit sem tudnának, matematikánál pont az ellenkezője tapasztal- ható, teljesen uj anyaggal?kezd és az ismétlés egyáltalán'nem Szerepel. Fölvetődik a kérdés, hogy nem lehetne-e ma már nagyobb mértékben támaszkodni a középiskolákban: tanultakra és szüksegte- lea az elején kezdeni - ez elsősorban a kémiai tárgyalóra vonatkozik - a matematikánál viszont jobban kellene támaszkodni a kő- • ZQpiskolai anyagra. A felülvizsgálattal időnyereségre lehetne tenni. Ilogy élettapasztalattal rendelkező tanárok kerülje- aek ki, ismételten hangsúlyozom, hogy ez elengedhetetlen. ^áádep-zky—Kardoss Elemér professzor: •^auszékem fiatal oktatói Írásban megadták véleményüket a reform- Fontos, és nem elodázható problémának a megoldása, hogy a -leendő hallgatóktól mergkö ve teljük a termelőmunkában való ré'szvé- ?lt. A leghatározottabb vélemény, ho^y a felvétel előtt vegyenek £°szt és úgy dolgozzanak, mint a többi munkások, lehetőleg olyan heiyro menjenek dolgozni, amely közelivan szakmailag' leendő egye- tanulmányaikhoz, pl* a geológusok bányában stb» A legnehezebb ír z 8* hogy lehetne megoldani a kiesést. Persze a fokozatosság sivet kell követni. Javasolom, hogy évente 20 %-ot vegyünk fel -azokból, akik a termelésből jelentkeznek és ezt a százalékot fo- f°2atosan emeljük. A későbbiek során, amikor előkészítjük őket a ■Seivetelre tisztában leszünk azzal, hogy mennyiben számíthatunk 'J középiskolái anyagra. Ezek szerint n’em szeptemberben kezdődne . °anév és ez rendszeresen kialakulna minden első ^vi'e vonatkozóan, ^zután közbevetőlegesen megemlíti” a használható jegyzetek probló' V hi b e * > »• Í0Gnakn^em fserint> a gyerekek egyetemre kerülés előtt dolgosul Öszt^E p. z^ keresnek, ez a kereset jobban megbecsülheti majd előssT^at, amelyet most sokan természetesnek tartanak. Ez az nereset számukra egy kis tartalékot is létrehoznak. AltrvXri professzor? f ■ c • ' lés© tapasztalatról számol be, ugyanis ő maga egyetemre kerüií'án^>riJ'0?t hajógyárban dolgozott. Tapasztalata elsősorban olyan laki 10?y ez a termélőmunka teljesen illuzórikus, mert hogy va- Vhhelőmunkát is végezzen és foglalkozzon is valamit- a tudo- ó lehetetlen, mert fizikai romlást idéz és idézett elő ^hhka i3* Még etős fizikumú fiatalokat is megterhelne, ha a a közó he‘ kellene jámiok az egyetemre.!Tudomásom szerint ielcol^h ^slc°lai reformtervezet foglalkozik azzal', hogy már a közép- an megismertetik őket a fizikai munkával és mi mégis úgy 3f.
