Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának ülései, 1959-1960 (HU ELTEL 11.a.3.)

1960. január 5.

mintha idekerüljsükkor erről fogalmuk sem lenne, Ezt is figyelem­be kell venni. Éveken keresztül harcolí^unk azért, hogy hosszabbít­sák meg a képzés időtartamát, mert a 4 évi oktatás túlterhelésre vezet* felemeltük 5 évre. Most le akarjuk szállítani 4 és fél évre. Akkor probléma volt, hogy a követelményekből a,djunk le. vagy a hallgatókat' terheljük jobban. Éppen azért emelődött 5 evre a kép­zés, hogy a minőségi szintet tartani .tudjuk, félő”, hogy most túl­terhelés lesz belőle. Könnyű mondani, hogy adjunk le a tananyagból, ezt már máskor is mondtuk, dé sohasem sikerült megvalósítani. Marad­jon az 5 éves képzés annál is inkább, mert a felemeléssel kapcso­latban megnőttek az óraszámok is - nem azért mintha felrónám",/ de sók. lett a gyakorlat, pedagógia stb. - ha egy félévet elveszünk, akkor ott tartunk, ahol tartottunk az 5 éves képzés bevezetése e­ni a nehéz munkát és 10-20 éven belül nehéz fizikai munka nem leszV Mire törekszünk, hogy fizikai munkát, vagy termelomunkát végezze- J n§k? Ezt feltétlen tisztázni kell. (^matematikusokat illetően: a vegyészeknél pl. elérhető, hogy le- netőleg kémiai üzemben végezzenek munkát, ami számukra rendkívül hasznos, ez vonatkozik a fizikusokra is? de mit csináljanak a mate­matikusokkal? Hol dolgozzon, hogy szakmájának megfelelő fizikai munkát végezzen? Matematikai üzemek nincsenek, de termelőmunka a matematikai gépek kezelése, ami már magasabb színvonalú munka is. Más szakokon hasznosítani tudják az üzemben tanultakat, matemati­kusoknál ez cmk akkor valósítható meg, ha nem a tanulmányok előtt, hanem a tanulmányok során dolgoznak. Ha lemondunk arról, hogy a kö­zépiskolai tudásra támaszkodjunk, akkor még egy plusz felév kelle­ne a képzésre. Fontos, hogy bármilyen rendelkezés is szülessék ki­vételekről lehessen szó, itt a 'légtéhétségesebbékre gondolok. TTém látom kialakultnak, hogy hails'- hónapi munka kell, hogy a célokat elérjük. Javasolom, hogy úgy oldódjék ez meg, hogy az oktatás hasz­nára és ne a kárára legyen. )Ne a hónapok számából induljunk lei, ha­nem abból, hogy mennyi időlStudunk beiktatni úgy, hogy ne menjen az oktatás kárára. Keresztfélévet-nem szabad bevezetni, mert az ezzel kapcsolatos tapasztalatok nagyon rosszak. Érettségi után jelentkez­zenek a hallgatók felvételre és nyáron legyén kötelező a termelő- munka az első év előtt és hz 5° félév után nyáron legyen a terme­lőmunka. Minden alkalommal másutt dolgozzanak, hegy szélesebbkörü tapasztalatot szerezzenek. Az első évet megelőző munkát kivéve meg­valósítható, hogy a tanulmányaiknak megfelelő h.elyen dolgozzanak. Ezt alaposan kell kidolgozni, hogy melyik szakos hallgató hol dol­gozzon. Ha igy oldják meg, akkor nem kell felborítani az egész tan­tervet és ugyanazt a célt érik el. Faludi 3éla -professzor: . . . Csak előnyei vannak, ha egyetemre kerülés előtt vesznek részt a tér* melőmunkában* más lesz a munkához való viszonyuk, fegyelmük stb. Ezen keresztül megkönnyül a mi munkánk: is a nevelés terén. Csak a megoldás nehézsége az, ami felmerülhet. Nem tudok mindenben egyet­érteni Rényi professzorral, mert az ő megállapításai bizonyos foki utópisztikusak. A fő célkitűzés, hogy megismerkedjenek az egyénnek a társadalomhoz való viszonyával' és ez csak üzemi munkával erhető el, Íróasztali és laboratóriumi muhkával nem. Mennyi legyen a munka időpontja? Természetesen ezt nagyon nehéz felmérni. A feléves meg­oldás mint minimum a legjárhatóbb ut. Megnehezíti a dolgot, hogy az 5 éves képzés bevezetése után kell végrehajtani. A'tanárképzési ja­vaslat második része csak rosszabb helyzetet hozna. Mült radikális 1 megoldást javasolom, bogy egy -alkalomra állítsák vissza a 4 éves képzést, ezzél megtakarítjuk az 1 éves kiesést.

Next

/
Thumbnails
Contents