Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának ülései, 1959-1960 (HU ELTEL 11.a.3.)

1960. január 5.

Jánossy La,1os professzor:

Tanszéki értekezleten megvitatták: ezt a kérdést és az a vélemény alfl lailt ki, hogy a fiatal emberek mielőtt az egyetemre kerülnek vegye-j nek részt a termelésben, de ennek csak akkor van értelme, ha ezt ko* molyán veszik és ^yári munkásként, va^y segédmunkásként dolgoznak« ] Ezután a munka után az egye'temi problémákat-is más szemmel fogják nézni« A probléma most már csak az - tanszék oktatóinak véleménye szerint - hogy ez a termelőmunka a felvételi vizsga eJLőtt, vagy u— tán történjék® • 4

A tanárképzéssel kapcsolatban ez egy év kiesést okozna, ami az amiig! is rossz tanárellátas szempontjából kátasztrófát okozna« 'Tanárs_zalcr! sajnos kevesen és nem' a legjobb képességűek jelentkeznek« Olyan'gaz* dásági intézkedésekre lenne szükség, amelyek, több lelkesedést adna]» Felmerült az a probléma is, hdgy esetleg nem jöpnek vissza a termelésből az- egyetemre, ez a veszély fennáll® Lián szakokon a’legjobb lenne haladéktalanul a terelésbe irányítani a fiatalokat« Akik ü- zemben5 doljoznak egyikét este vegyenek részt egyetemi előadásokon, hogy ne szakadjanak el teljesen az egyetemtől'.

Erde.y-Gruz iibor -professzor:

A tanárképzéssel kapcsolatban: vájjon szükséges-e a fiataloknak a termelőmunkában való részvétel? Ebben a munkában való részvétel ami* megkülönböztetendő a termelési gyakorlattól, azért szükséges, ho^yl mindenki, aki kikerül az egyetemről megismerje a fizikai munkát és ] ennek társadalmi hatásán átmenjen és^ megszűnjék a különbség a fizikai és értelmiségi dolgozók között« “A tanároknál ez különösen fon*-j tos, mert később termelőmunkát végezni már nem fognak® Mi a tanárok' tói azt követeljük, hogy az életre neveljenek és ha azt-nem ismeri» képtelenek nevelőmunkájukat jól ellátni® A 'társadalmi nevelőhatás j szempontjából a tanároknak is szükséges, ho^y a termelőmunkában huzí mosabb ideig tevékenyen résátvegyenek® Természetesen ez csak akkor] várható, hogy eredményes lesz, ha ugyanúgy résztvesznek a munkában! mint bármely más munkás és nem részesülnek különleges elbánásban® Éhhéz az is"kell, hogy megfelelő üzembe kerüljenek, ahol megfelelői szellem uralkodik. A legjobb megoldás az, hogy érettségi után menje' nek el anélkül, hogy az .egyetemmel bármilyen formai kapcsolatuk isj lenne, s ha néhány évet mar dolgoztak, aljkor jelentkezzenek az egy^ bemre. Tehát lehetőleg olyanokat vegyünk fel, akik már a termelésben dolgoztak«! Persze ez nagyon szép és jó, de a tanári szakokon egyenlőre megvalósithatatlan, mert a szükséges létszámot.képtelened lennénk betölteni. Jó propagandával elő lehet ugyan segiteni a be- iskolázást, de az eddigi tapasztalat azt mutatja, hogy a nehézségei két csupán ezzel nem lehet leküzdeni. Fel kell venni tanárokat köz*' vétlenül az iskolapadból isó Ebben az esetben a felvétel után gon—, doskodni kell arról, hogy résztvegyenek abból a nevelőhatásból, a' termelőmunkával lehetővé válik. Ha felvesszük és utána egy évig j kiküldjük munkára, .akkor 1 évig nem kerülnek ki tanárok az egyetem-' ről, ami a Minisztérium állásfoglalása szerint nem megengedhető. 1 Mit lehet mégis bánni? A.tanárképző bizottság két javaslatot tett j ezzel kapcsolatban. A termelőmunka mellett esti* vagy levelező u- i ton tanulni megvalósíthatatlan, ,mert ezt a gyerekek nem bimák elviselni - nem olyanokról van szó, akik már régebben résztvesznek a. termelésben - az esti tanulás lehetőségét mindenképpen el kell bet'' ni, de a kapcsolat végett hetenként e^yszer-katszer jöjjenek be az i egyetemre. A másik javaslat szerint négyszer öt hétig dolgoznának I különböző üzemekben. Arra vigyázni kell, hogyha nyáron dolgozni j küldjük őket, akkor is legalább 4 hét pihenés álljon rendelkezésük" re. A másik javaslatot nem tartom szerencsésnek, mert nem mutatkozz na a nevelőhatás. Változatlanul ki kell tartani amellett, hogy min0

\