Budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Természettudományi Karának ülései, 1948-1949 (HU ELTEL 11.a.1.)
1949. szeptember 21.
2 ségnek tekintik,a alátámasztva látják e véleményüket abban,hogy sok egyetemen a természettudoámyok elkülönülve a szellemtudomány októl, már régebben is önálló fakultást alkottak. Ennek az Egyetemünkön történt differenciálógásnak azonban sokkal mélyebben rejlő okai vannak,s ezeket azok között az aktiv tényezők között kell keresnünk,melyek a tudományok,s igy természetesen az egyetemek mindenkori állapotát,változását és fejlődését determinálják. Egyetemünk Bölcsészettudományi Karának kettéválása nemcsupán szervezeti,adminisztrativ szükségletekből fakadó differenciálódást jelent,hanem a tudományok lényegbeli differenciálódásának a szimptómája. Jelentőségét,értelmét,szükségességét legkönnyebben megérthetjük, az általa előidézendő fejlődés perspektíváit legkönnyebben úgy vázolhatjuk,ha végigtekintünk az egyetemek fejlődési főfázisain. E tekintetben nincs nagy különbség a különböző történelmi múlttal rendelkező egyetemek között,melyek közé méltán soroljuk a mienket is. A középkor egyetemének feladata a vallás hittételeinek bizonyítása,apözépkor egyeteme a hit egyeteme,melynek szelleme és módszerei dogmatikusak. Szellemi téren egyházi,tehát egyoldalú cenzúra alatt áll. A természettudományoknak,legkevésbbé a szabad természettudományoknak nyomát is hasztalan keressük. A felvilágosodás korának egyeteme az uralkodók hatalma alá kerül,főfeladata az állam céljainak megfelelő gondolkodású állapolgárok legfelsőbb nevelése. A dogmák helyét a célszerűség váltja fel,az egyházi cenzúrát az állami cenzúra, tíinthogy az egyetem az államhatalom eszközévé vált,érthető,hogy a domináló szerep^ a jogi fakultásnak jutott.
