Eötvös Loránd Tudományegyetem Történettudományi Karának ülései, 1953-1956 (HU ELTEL 10.a.1.)

1954-04-29 kari tanácsülés - 1./ Az egyetem Ókori Történeti Tanszék munkájának megvitatása - 2./ Az új tantervjavaslatok megvitatása

- 19 ftámut ft, ho у ez elmúlt években a ms yar-történelem szakos hr liget ó> zöme inkább a magyeeral foglalkozott, ma yerból sokkal többen készítettek szakdolgozatot is. He most leszállítjuk ez órák számát, s szemináriumok számát, a kötelező irodalom mennyisé ét, ami a másik szakon nem fog megtört nni, azt fogják mondani, hogy osak a ma- gyarxsz©kosoknak kell olvasniok, és akkor érdemlegesen na уon kevesen foglalkoznék majd tört nelemmel.

III. árt 1 kezdve lehetségessé v'ló e szakosodási lehetőség velemit segítene, de he minden komolyabb alep nélkül folytat daélc e specializálódás, ez nem oldaná meg a problémát.

incze iólos t' U3< '-.vezet ■ docens most sem ért egyet Yáczy Péter hozzászólásával, mert az most is oda konkludál, hogy ez ottásnak egy kicsit ezekké z's jellege lenne, Ha egy kereten belül szabjuk meg, hány órára kell a hallgatónak feltétlenül elmennie, gyakorlati- le ae olds bt- rs. , hogy ’ely órák legyenek ezek. Kérdezi, hogy ha tekintetbe vesszük a kötelező általános tárgyakat, ho yan te Ünk különbséget az előadások, szaktárgyak között? Ez a rends er anarchiára vezetne vagy pedig önkényes lenne a kötelez • órák megállapítása. Nem hiszi, о у ez z alapon sokkal lehetne előremenni, í szeminárium moknál azonban helyes a fakultatív rendszer.

Sinkovics 1st’ án hozzászólásával sokban egyetért, de a ma a részér: 1 az a gyanúja, hogy a Sinkovics által megrajzolt kép a le jobb hallgatok véleményén alaoszik, azok vetik fel - némi jo al - ho у bizonyos előadásokon nem pro italnak, mert az anyagot éppu у meg tudnák tanulni t-nkönyvb 1 vagy je zetből. übben az esetben azonban tessék olyan el ай - sokat t^rt^ni, amely ekb 1 prof it álnál:',- ez a kérdés '' Oldása.

' gébkánt nem hiszi, ho у a hálIgátók tönt többsége ált'Iában nem profitál az előadásokból. -.e szabad tápot adni annak az ál'! á snout na1 , hogy* He figyelj ink az el -adásra, merijotthon ugyanúgy meg tudjuk tanulni az anyagot! jsz ugyancsak az anyag megtanulásához tartozik, ha a hallgató fi у el az el • . ' is/osa - fel kell tételezni, hogy

ha előadásokat törtünk, azoknak van valamiféle értelműk, 1. az elvi kérdések, kiemel lse, a súly vont ozás stb. tekintetében. Az a cél, hogy jobb el adások legyenek ás nem szabad abból kiindulni, hogy az előadásokat részlegesen félsz'móljuk va у mesterséges keretekbe szorítjuk.

Vélem ye szerint a Karnak nem szabad engednie abból ez elvi kiindulásból, hagy olyan szakembereket képez, akik birtokában vaunak az egé3Z eg ete es hs magyar tört neti anya nak úgy, hogy az egészből levizsgáznak és az anyag birtokában zt tanítani tudják, л. kötöttség a-zon alapszik, hogy a magyar és e ete aes történelemből, tq á bá ha két szakosé ág lenne: irodalomtörténétból 's nyelvekb 1 olyan szakembereket képezzünk, akik átmennek az egész egységes képzősenk ás az egészből vi.-.s. ázna' . Ha ez feni 11, akkor a köt&enä&get mi .t elvet nem lehet felszámolni.

Abban is sok i. azs' van, amit Sinkovics mondat:, ho. у e ma yar- tőrténelem szakos lallgat к annakidején döntően a ma уorral foglalkoztak, mert mint mondották: ott az oktatók jobban foglalkoztak velük. Ha azonban az oktatás színvonalában ás a ha Ugatokkral való foglalkozásban különbség is van, ez nem lehet elvi kiinduló Dont egy reform aor'n.