Eötvös Loránd Tudományegyetem Történettudományi Karának ülései, 1953-1956 (HU ELTEL 10.a.1.)

1954-04-29 kari tanácsülés - 1./ Az egyetem Ókori Történeti Tanszék munkájának megvitatása - 2./ Az új tantervjavaslatok megvitatása

I

ZQ- 16 "Bevezetés e történet tudomány forrásaiba és m. dszereibe" cimü kollégium beállítása.

Véleménye szerint a tantervi javaslat nigris elkésett, nem teszi lehet.vé a kétszakosság usztel való bevezetését, mert nem lehet kell kéopen előkészíteni, megvitatni. Ha az Oft mégis a kétszekoss. ág ellett döntene, azt csak az 1935/56.tanévt 1 kezdve lehetne bevezetni.

G.Fazekas 'Erzsébet professzor a ró, i ;tsíkosságról elken -zottak- hoz kaoosolódva rámutat, hogy ma ll-l- óra az általános és kötött óraszár-. Ha ez nem lenne, akkor tál n még lehetne 28-3o órában kétszakos tntérvét kidolgozni, de ekkor az a megenged .etetlen helyzet állna el , hogy ne leime marxizmus, orosznyelv, honvédelmi ismeretek és oedagógia is cs^k minimális óraszámban lenne, márpedig ezeket megszüntetni egyáltalán nem lehet és nem volna helyes. Arról lehetne beszélni, ho у valahol v 1 mi redukció legyen, da ez csak minimális eredményt jelentene: legfeljebb az e уszakos kéozás megtartása eset n arra volna alkalmas, hogy 29“5o óráról 28-29 órára lehessen lemenni, esetleg a honvédelmi ismeretek óraszámát lehetne 3-ról 2-re csökkenteni. * bizottság az I,évf második félévére a vizs gafelkászülés miatt csak 26 órát kalkulált.

Ami a szabadon felvenet szemináriumokat illeti: a tervezet szerint a történész hallgatóknak 2 óra szemináriumuk volna, vagy e yetemes, vagy magyar történetből, de sokkal szerencsésebb volna kéthetenkin- ti 4 ára, amely azonban már úgy oszlana meg, hogy a di-'k e ik tárgyára jutna az egyik félévben, a sikra a másikban. Д Ny e ivat utóin ínyi Karon még sói :al nehezebb ez a probléma. H csak a diákokra bízzuk a választást, akkor előállhat az, hogy az egyik diák pl. cs к egyetemes tört netet fog hallgatni, s lehagyja a > yar tört'netet, az irodalomtörténetet ás a nyelvészetet. z lehetséges volna, ha szakos kutatókat képeznénk, akiknek kiegészítésre van szükségük az általános m veltséghez, itt azonban középiskolai tanárokról van sz és ezen van a L-ngsuly. Jelenlegi 4 éves egyetemi kéozésün’r lányé é- ben megfelel a Szovjetunió pedagógiai főiskolájának, egy kicsi van belegyűrve az egyetemb 1; к lön egyetemet nem tudunk tartani a kutatóképzésre mint a Szovjetunióban. Д bizottság Ital összeállított tanterv pzonban alap lehet arra, arait iian ;k elvt ára említett: no,у

t. i. néhány, t hatséges hallgató olyan kutató-szakos kénzéshez jusson, amely V.évfolyammal és diolumaterw 1 jár. Véleménye szeri t az egyszako” tanárképzés megmentése és további lépésként egy ilyen szakosodás lehetséges.

Felszólaló emlékeztet arra, ho у az СИ tavaly a sznkbizottsá al kidől oztatott e tervet, amely azonban papiron maradt s amely szerint а IV.éven a tanárszakosoknak alacsonyabb lenae az érász - műk, a kutat j-szakosoknak 28-29 órájuk volna, az óraszám csak az V.>v els felében csökkennék a ninimu ra, ho у • zut -n a második félévben se rniTále kötött óraszám ne legyen a dioloraaterv miatt.

Hiútán tehát nem tudunk e ;y külön tudományos képzést adó egyetemet szervezni, meg kell tartanunk e у ol an t nárképzést, amely lényegében el tudja érni a 'zovjetunió pedagógiai főiskoláinak a színvonalát , jó középiskolái tanerőket képződés alapot ad néhány leendő tudományos kádernek а III.>eseti: XT.évfolyamt 1 val szakosodásra, azonkívül tehetséges középi kólái tanárok számára is lehe- t vá tenné, nem formálisan, hanem tfnyle; esen, hogy id vei tudómé-