Eötvös Loránd Tudományegyetem Történettudományi Karának ülései, 1953-1956 (HU ELTEL 10.a.1.)

1956-05-26 kari tanácsülés - 1./ A kari történeti oktatási felülvizsgálat tapasztalatai - 2./ Jelentés a történelem szakos hallgatók 1955-56 iskolai évi hospitálásáról és gyakorló tanításról

- 12 kai gyümölcsözőbb lenne* Az olyanfajta inszinuációkat, mint az ókortörténeti tanszékkel kapcsolatosak, a tanácsülésnek is vissza- kell utasítania*

A magyar népi demokrácia történetének kutatása csakis az uj- és legujabbkori magyar történeti tanszék oktatóitól várható el* Lehetőleg minden oktató elsősorban abban a korszakban kutasson, amelyet oktat.

A jelentést helyesnek tartja, de feltétlenül látni kellene a részjelentéseket is*

Lederer £mma általánosságban sem tartja kielégítőnek a jelentést, mert túl általános, felszólaló két tanszékéről pl, egy szó sincs benne. Feltétlenül meg szeretne kapni valami részjelentést erre vonatkozólag. Nagyon helyes az, amit ^arga elvtárs az üj- és leg- ujabbkori történetről mondott. Az az érzése, hogy az újkori történet légbuborékra épül fel, mert a középkori történettel csak globálisan foglalkoztáik. A szakosítás során kiderült, hogy senki sem óhajt középkori történettel foglalkozni.

Varga János: Az nem baj, mert az előző évben majdnem mindenki csak evvel akart foglalkozni.

Lederer Emma szerint a középkori történtet kutatóit kihalás fenye- geti, nincs utánpótlás, sem az egyetemen, sem a Történettudományi Intézetben nincs fiatal kutató a középkorra.

Banner János elmondja, hogy a karon végzett két vizsgálattal vagy az "СИГ vagy az^érintett tanszékek nem voltak megelégedve, Az első esetben talán a helytelenül^informált miniszter nyilatkozata jutott a nyilvánosság elé, a másik esetben azonban a vizsgálat szenvedő alanyai szóltak hozzá itt a kérdéshez.^Felveti, hogy egyáltalában kifizetődik-e az ilyen rengeteg időt igénybevevő vizsgálat. varga elvtárs azt mondotta, hogy mégül azt is fel kellett volna mérni, hogy a középiskolai módszert megszüntette a kar. Banner professzor szerint valóban megszüntette az oktatás, de nem a felülvizsgálat terén. Fel kell vetni az OM felé, vájjon van-e értelme az ilyen vizsgálatnak. Nézete szerint vizsgálatot nemcsak tudományos szempontból kell levezetni, hanem elsősorban oktatási szempontból, és a bizottságok legnagyobb része nem olyan összetételiig hogy erre alkalmas lenne. Az ilyen kérdésekkel a kar foglalkozzék tanszéki értekezleten, kari ülésen stb. A Módszertani Bizottsághoz - amely pedig erre létesült,- nem jutnak el ilyen kérdések. A vizsgálóbizottság nem látogatta meg a fiatal oktatokat. Nincs értelme, hogy a kart kívülről vizsgáljak olyan emberek, akiknek sokkal kevesebb tapasztalatuk és pedagógiai múltúk van, mint a kari oktatóknak,

Ladányi Andor /0М./ közli, hogy az OM a jövőben nem kíván ilyen tipusu felülvizsgálatokat folytatni,mert ez nem megfelelő ellenőrzési forma, valóbancsak az emberek idejét rabolja el.

Az oktatás tartalmi, módszertani problémáinak ellenőrzésére a következ&nfanr módszerek lehetségesek; 1./ Az egyetemi vezetés, a rektor, dékán, tanszékvezetők a magjrk hatáskörében vizsgáljak meg a legkülönbözőbb formában az irányításuk alatt álló oktatást.

2./ Jegyes esetekben bizonyos ssükebb szakterületeken /pl. a Szov-