Eötvös Loránd Tudományegyetem Történettudományi Karának ülései, 1953-1956 (HU ELTEL 10.a.1.)
1956-05-26 kari tanácsülés - 1./ A kari történeti oktatási felülvizsgálat tapasztalatai - 2./ Jelentés a történelem szakos hallgatók 1955-56 iskolai évi hospitálásáról és gyakorló tanításról
/László/- 11 /Ineze/ Félszólaló tudja^ hogy,az ilyen,,bizottság összetétele tekintetében nem nagyon van válogatási lehetőség, de ha már ilyen bizottságot küldenek ki, az tud felülvizsgálni, aki legalább olyan politikai és szakmai ismeretek birtokában van, mint azok, akiket felülvizef ál. Incze elvtárs nem a bizottság tagjainak személyét kifogásolja. zékely Lajos lényegében alkalmas a legujabbkori egyetemes történeti oktatás felülvizsgálatára, Mérei Gyula azonban inkább a 18. század vége és a 19. század első fele, dereka avatott szakétje. Az egyik csucsbi zott sági illésen Elekes elvtársat helyettesitő Méreitől származik egy olyan javaslat, amely,Incze elvtars tudtával nem felel meg Székely elvtárs javaslatának. A legujabbkori egyetemes történeti jegyzet 1^18-eal kezdődik; ilyen sem a Szovjetunióban, sem a népi demokráciákban nincs és nálunk sem vállalkozott annek megíráséra senki. A miniszter elvtárs felszólítása után a dékán többszöri kezdeményezésére és sürgetésére még,jóval a 2o. kongresszus előtt a tanszék elvállalta ennek az országos egységes jegyzetnek a megírását, amelyben azután igyekeztek figyelembevenni a kongresszus tapasztalatait, és ebben a jegyzetben semmi lényeges hiba nincs. A közelmúltban lezajlott tanszéki értekezlet a,leghatározottabban tiltakozott és személy szerint I©cze elvtárs is tiltakozik az ellen, hogy Mérei Gyula egy csúcs- bizottsági ülésen, amelynek különben nem tagja és amely ülésről Székely és Hanák elvtársak, a csuesbizottság tagjai hiányoztak, olyan javaslatot tehessen, hogy ezt a jegyzetet vonják ki a forgalomból. Kellő erél^yel kell visszautasítani^ az ilyen minden szakértelem nélküli, pusztán személyeskedésből fakadó javaslatot. Incze elytárs szükség esetén bármilyen illetékes állami vagy pártfórum előtt hajlandó kifejteni az evvel a személyeskedéssel kapcsolatos dolgokat. Nem ért egyet azzal, hogy ebben az esetben a pártvezetőséggel nem beszéltek. Debrecenben Incze elvtárs Székely György, Earm^üita és Ladányi elvtársakkal legalább másfél óráig együtt ült a pártbizottság ,titkárával,,és,az alapszervi párttitkárral, előzőleg pedig^ a dékánnal, - előadásokat hallgattak meg, megnézték a szemináriumokat és.összesen 3 napig voltak lent. A maga részéről teljesen egyetért barek elvtárssal és Oláh elvtárs kérdésfelvetésével! Hogy egy ilyen vizsgálat lényegében céltalan, azt a jövő szempontjából mondogatni kell. Incze elvtárs helyesli azt, amit Varga elvtárs mondott; a jövőben таз tipusu vizsgálatokra van szükség, az oktatás egyes részterületeire és mélyebben kell kiterjednie a vizsgálatnak. Máskor, amikor az OM ilyen vizsgálatokat óhajt indítani, alaposan beszélje meg az illetékes kari vezetéssel, amely nyilván kikéri„a kari tanácsülés vagy legalábbis egyes érintettek /tanszékvezető, pérttitkár stb./ véleményét is, mert egyébként minden,ilyenfajta vizsgálat, nagyon messze all a demokratizmustól. Az általános vizsgálatnak úgy kellene történnie, hogy a kar készítsen egy nagyon alapos felmérést és azon lehet azután vitatkozni. Most már nem azok a fő problémák, amelyeket annakidején a márciusi határozatok után ez a bizottság maga,elé tűzött. A jobboldali,elhajlás, a narodnyikizmus, a busmagyarság kérdésének megvizsgálásához hem kell külső bizottság, ezt jobban\tudja az ^ állami vezetés, a pártvezetés és a tanszékek, de ha mégis történik ilye vizsgálat; a bizottság összetételére jobban kell ügyelni. Egyébként( is inkább fejlődésükben kellene vizsgálni a dolgokat, meg kellene *егил( hogy a kar felállítása óta milyen eredmények mutatkoznak, - ez sok-
