Eötvös Loránd Tudományegyetem Történettudományi Karának ülései, 1953-1956 (HU ELTEL 10.a.1.)

1956-05-26 kari tanácsülés - 1./ A kari történeti oktatási felülvizsgálat tapasztalatai - 2./ Jelentés a történelem szakos hallgatók 1955-56 iskolai évi hospitálásáról és gyakorló tanításról

kimaradtak, vagy csak nagyon elvétve és homályosan szerepelnek. Továbbá nem eléggé adott a jelentés útmutatást a további munkára vonatkozóan abban a tekintetben sem, ami fe bizonyos fokig iránymutató lehetne a kar számára, t.i., hogy az elmúlt korszakban az ideológiai és a politikai munka a karon folyó módszertani munkával nem mindig?; állott arányban, pontosabban, ez a kát terület gyakran egymástól elválasztva jelentkezett, illetőleg bizonyos egyoldalúság- mutatkozott ebben a kérdésben olyan vonatkozásban, hogy 1953 után, az 1955-at közvetlenül követő időszakban nem folyt elég éles harc a különböző burzsoá nézetek ellen, ugyanakkor 1955 után, amikor ez a kérdés erőteljesen rerült fel a kari oktatásban, a burzsoá ideológia elleni küzdelem nem kapcsolódott szervesen össze a dogmatizmus elleni harccal.,A jövőre vonatkozóan tehát az egyik leginkább megszívlelendő tanulságnak annak kell lennei, hogy az oktatóx-nevelö munkában e két szempontot egyformán figyelembe kell venni és a kettőt egymással szorosain összekapcsolva kell folytatni. Voltak azután a jelentésben bizonyos problémák, amelyek a minisztárium ülésén is vitát váltottak ki. Az egyik ilyen kérdés volt, hogy mennyiben használható fel a burzsoá nézetek elleni harc érdekében az a módszer, hogy a hallgatóknak magukat a polgári munkákat adjuk a kezükbe. Úgy látszik, hogy bizonyos fokig téves információk alapján a bizottság jelentése ezt a kérdést egyoldalúan állitja be, mintha az ókori történeti tanszék vezetőjének az lenne az elvi álláspontja, hogy kizárólag csak ilyen módszerekkel lehet harcolni a burzsoá nézetek ellen, holott ez a valóságban úgy fest, к

hogy Borzsák elvtárs álláspontja az, hogy sokkal eredményesebb munkát lehet ilyen vonatkozásban elérni, ha magukat a müveket, vagy a müvek egyrészét is ismerik a hallgatók, mintha csak az előadásokban kapnak olyan kérdésekről cáfolatát, amelyekről egyébként semmifajta tudmásuk nincs . Borzsák elvtárs előadásaiban érvényesíti is ezt a módszert, ameny- nyiben elég komoly teret szentel a különböző történeti iskolákkal való vitának, úgyhogy ebben a bizottság olyan értelemben állapodott meg, hogy minthogy bizonyos gyakorlati nehézségek is vannak különösen az ólcoxi tört énét oktatásának területén, feltétlenül müvek nélkül is., müvek olvastatása nélkül is harcolni kell a különböző polgári irányzatok ellen, ez azonban nem vezethet asm arra az egyoldalúságra, hogy a ne törekedjünk a müveknek a hallgatókkal való megismertetésére a saját munkájukon keresztül, persze az oktatók segítségével való a leleplezés céljából, xagy de nem vezethet arra az álláspontra sem, hogy a burzsoá elvek elleni harcot csak a müvek megismertetésével lehet folytatni.

További kérdés volt, amely vitát váltott ki, az újkori egyetemes történeti tanszék oktatásának, illetve az újkori egyetemes történeti tanszéken legutóbb megjelent jegyzet kérdése, amely problémát a felülvizsgáló bizottság egyoldalúan, a megelőző helyzetet figyelembe nem véve állit be, annak ellenére, hogy különböző okok folytán a tanszék oktatóival a bizottság tagjai közül senki sem beszélt. Ez utóbbi körülményt egyáltalán nem mint pozitívumot akartam mon- adani. Ennek ellenére sommás, egyoldalúan elitélő megálla- pit'ás került be a csucsbizottság jelentésébe a tanszék munkájával kapcsolatosan, éppen ezért ez a tegnapi ülés szükségesnek tartja leszegezni, hogy feltétlenül helytelen az egész vizsgálati módszer helytelenségén belül az a módszer is, hogy egyes tanszékek munkájáról úgy mond egy bizottság véleményt, hogy a kérdéses területtel tulajdonképpen