Eötvös Loránd Tudományegyetem Történettudományi Karának ülései, 1953-1956 (HU ELTEL 10.a.1.)

1956-05-26 kari tanácsülés - 1./ A kari történeti oktatási felülvizsgálat tapasztalatai - 2./ Jelentés a történelem szakos hallgatók 1955-56 iskolai évi hospitálásáról és gyakorló tanításról

jmS

I. T ó t h Zoltán dékán: Üdvözlöm az elvtársikat és kari tanács,iilésíinket ezennel megnyitom. Felkérem Varga János dékánhelyettes elvtársat, hogy napirendünk első nontja szerint a __

kari történeti oktatási felülvizsgálat tapasztalatairól szóló rövid beszámolóját megtartani szíveskedjék.

V a r g a János dákánhelyettes: A minisztériumban tartott felülvizsgálati bizottsági ülés sem tartott sokáig ás a megbeszélés során az egybegyűltek megállapították azt, hogy azok a szempontok, amelyek alapján á felülvizsgálatot a felkért bizottság a Történettudományi Karon lefolytatta, bizonyos értelemben elavultnak tekinthető, tekintettel arra, hogy a felülvizsgálat а XX..Kongresszus előtt kezdődött meg ás ennek nemismeretében a vizsgálat szempontjai bizonyos egyoldalúságot mutatnak fel. Ezenkívül az ülés megállapította azt is, hogy a jelentés álta- klánosságban igyekezett kielégítő választ adni azokra a szempontokra, amelyeket a vizsgálóbizottság elé mint vezérfonalat állítottak .illetékes szervek, az ez azonban nem minden vonatkozásban valósult.meg. Továbbá megállaoitotta az ülés azt is, hogy a vizsgálatok ilyen rendszere nem vezetett célra, nem kielágito, a problémákat nem tudja alaposan felmérni, feltárni és ennek következtében vajmi kevés gyakorlati segítséget tud adni az egyes tanszékeknek, úgyhogy a következőkben remélhetőleg ilyen jellegű vizsgálatokra nem kerül sor, hanem az egyetemi oktatás egyes kisebb részterületeinek alaposabb, mélyrehatóbb vizsgálatával kivánják a felsőbb szervek az itteni munkát elősegíteni, mert az a meggyőződésünk, hogy az önálló gondolkodásra való nevelést, a marxizmus-leninizmus alkalmazását és a többit nem lehet egy egész kar munkáján ilyen rohamszerűen a karra bo-csátott emberek tömegével felmérni, hanem hosszabb időt igényel kisebb részterületek megvizsgálása is. finnek ellenére a jelenlegi felülvizsgáló bizottság jelentésében vannak olyan szempontok, amelyeket a további munkában feltétlenül hasznosítani lehet és hasznosítani kell. Ehhez azonban az is szükséges, amiben az ülés csak megállaoodott, hogy ne csak a vizsgálatról szóló összefoglaló általános jelentést ismerjék a kar egyes tanszékei, hanem az egyes részjelentések is jussanak el az illetékes tanszékekhez, illetve a karhoz. Reméljük, hogy ennek nincs különösebb akadálya, amennyiben Elekes elvtárs megőrizte ezeket a részjelentéseket.

Felmerültek bizonyos oroblémák a jelentéssel kapcsolatban. Ilyen problémák elsősorban kát vonalon mutatkoznak. Az egyik az, hogy a felülvizsgáló bizottság jelentése általában keveset foglalkozik azokkal az eredményekkel, amelyeket a kar önállósítása óta elért, tehát nem foglalkozik magával az önálló kar létrejöttével, eléggé homályosan és elvontan beszél a fiatal tudományos káderek továbbfejlődésének kérdéséről, amit sokkal erősebben kellett volna a jelentésnek hangsúlyoznia, azután nem nagyon veszi tekintetbe azt, hogy 1953 óta, a kar megalakulása óta egy és más azért történet itt olyan vonatkozásokban, mint a középiskolás módszerek" kiküszöbölése terén tett lépések és igy tovább. Ennek következtében, minthogy ezekre a kérdésekre a bizottság jelentése nem tárt ki, természetszerű, hogy bizonyos területeken a hiányosságokkal is kevesebbet tudott foglalkozni. Ilyen hiányosság oéIdául a jelentésben az, hogy igaz ugyan, hogy 3 megelőző esztendőben egy bizottság felülvizsgálta az^egye- temi nevelési módszereket, a jelenlegi vizsgálat hatóköréből ezek a kérdések, hogy t.i. hogyan nevelik itt az ifju-^ ságot önálló tudományos munkára és igy tovább, a jelentésből