Eötvös Loránd Tudományegyetem Történettudományi Karának ülései, 1953-1956 (HU ELTEL 10.a.1.)
1956-04-29 kari tanácsülés - 1./ Feladataink a XX. kongresszus tükrében - 2./ A kabinettagság és a hallgatók tudományos munkájának kérdései - 3./ Hegedűs Viktor II. éves aspiráns beszámolója munkájáról
ПС- 27 paraszt származású hallgatók növelésére és a velük való foglalkozásra vonatkoznak, de úgy kell végrehajtani, hogy ez ne jelentse az értelmiségi és egyéb származású fiataloknak a párttól és a népi demokráciától való elriasztását, olyan módszereket, amelyek az egyetemen már szinte külön kaszt bevezetését jelentenék. Nyilvánvalóan ezeket a dolgokat is felül kell vizsgálni munkánkban. Ebből a szempontból a diákkörökbe való jelentkezés módjait és sokminden más kérdést meg kellene nézni, hogy mennyiben voltak ezek helyesek és hol voltak ebben torzítások, szektás túlzások. A harmadik ilyen terület, amelyet meg kellene nézni, az élettel való kapcsolat kérdései. Az élettel való kapcsolat, ha most a tanárszakot nézem, elsősorban a tanárképzés szempontjainak jobb figyelembevételét jelenti, ahol még van mit tenni munkánkban. Túlnyomórészt tanárokat kápzünk ás meg kell javítanunk kapcsolatainkat a középiskolákkal, a végzett hallgatókkal és valamilyen formában gondoskodni kellene arról, hogy a pedagógiai gyakorlattal nem rendelkező fiatal oktatóink minimális középiskolai tanári gyakorlatra tegyenek szert. A közelmúltban az irodalomtörténeti oktatás felülvizsgálása során a kollégium elfogadta azt a javaslatot, hogy a fiatal oktatók heti 7j-‘v órában tanítsanak egyetemi oktatási munkájuk ellátásába közben középiskolában is. Persze erre Budapesten nem lesz lehetőség. A negyedik ilyen terület a áagaiHtizaaMsxkáxáásEx demokratizmus kérdése. Valóban az a helyzet, hogy a demokratikus centralizmus az állami munkára is vonatkozik és itt az eléggé csorbát szenvedett. Ezen a téren valóban alapvető feladataink vannak, a minisztérium vezetőinek gyakrabban kell majd tartózkodniolc az egyetекжтекеп és beszélgetniök az oktatókkal, sőt a hallgatókkal is különböző problémákról. Idetartozik az is, hogy bizonyos kérdéseknél széleskörű megvitatást kell végezni. Egyes problémák megtárgyalása persze ed- gtxis dig is megvolt, de ez nem volt elég széleskörű, gyakran redukálódott az egyetemi vezetőkre és nem mindig terjedt ki a tanszékek oktatóinak egészére. Számomra nagyon tanulságos volt, hogy Romániában most dolgoznak ki egy uj iskolareformot, felszámolva a korábbi hibákat, a tiz osztályos iskola hibáit és ezt megvitatták a minisztérium hivatalos lapjában, a pedagógusok, a társadalmi szervek, a szülői munkaközösségek bevonásával, az 6 javaslataik figyelembevételével dolgozzák majd ki ezt az_iskolareformot . Nyilvánvalóan nálunk is erre kell törekedni és ilyen szempontból megfelelő módon erősíteni kell a szak- bizottságok munkáját és tekintélyét. Egyetértek azzal, hogy az egyetemnek mint egyetemnek tekintélyét belülről is erősíteni kellene, emelni kell a kari tanácsülések színvonalát, feaá hatékonyságát. Vannak azonban szakbizottságok, amelyek Ьыйнзс nem működnek, tudomásom szerint ilyen a régész szakbizottság. Mikor ült össze? Banner János: A múlt héten. Azért nem ül össze, hogy idecsőditsük a városból az embereket. Amikor van feladat, akkor összehívjuk.
