Eötvös Loránd Tudományegyetem Történettudományi Karának ülései, 1953-1956 (HU ELTEL 10.a.1.)

1956-04-29 kari tanácsülés - 1./ Feladataink a XX. kongresszus tükrében - 2./ A kabinettagság és a hallgatók tudományos munkájának kérdései - 3./ Hegedűs Viktor II. éves aspiráns beszámolója munkájáról

f&l- 22 és az a baj, hogy évrol-évre visszatérő dolog ás nem tudtuk elérni azt, hogy az elhelyező bizottság az előzetes választási joggal rendelkező minisztériumok embereit utasitsaarra, hogy amikor kijönnek az egyetemre, tartsák be a szolgálati utat.

Z á d о r Anna: Nagyjában-egészében egyetértek azzal, ami elhangzott, különösen a dékán és Incze elvtárs felszólalásával és ennek érdekében két lényeges pontra kell rámutatnom. Az egyik az, hogy ha az élet realitása valóban betört a mi területünkre ás azt egyre őszintébben és gyorsabban szabad ás kell érvényesíteni, akkor mégiscsak fel kellene vetni azt a kérdést, hogy xccifc a minisztériumnak nyilván nagyon komoly és jogos aggodalma volt, hogy uj muzeológus szakosokat nem tud elhelyezni és ezért egy uj rendelet árán akarta szabályozni a kiképzést. De mi értelme van kátszakositani a muzeológusokat, ha nem adnak nekik tanári oklevelet. Eddig is ugyanez a rendszer volt érvényben, hogy a mi hallgatóink ugyanazt ugyanolyan óraszámban hallgatták, mint a történészek, kivéve a szemináriumi gyakorlatokat, vizsgáztak к is belőle és mégsem voltak történészek. Ezután is igy lehetne és akkor elmaradna a tanrendeknek ez a nagy megkavarása. Most van egy rendelet, amely két szakosítja hallgatóinkat, de csak múzeumban helyezkedhetnek el, mert tanári diplomával nem rendélkez- nek, mert egyszakos tanár nem lehet valaki. Sajnos, a helyzet az, hogy a régészeknél két éve, a művészettörténeten egy éve szünetelnek a felvételek. Most keletkezett egy óriási izgalom, de nem mentünk, vele semmit előre. Ugyanennek a rendeletnek következményeként adódik most egy átmeneti év, amikor olyan másodéves hallgató kerülhet esetleg általunk kiválasztásra, aki az első évben nem a mi hibánkból semmiféle előkészítő vagy fakultativ oktatásban nem részesült. Ebben az átmeneti helyzetben helyesnek tartanám, ha a beérkező pályázatokat elsősorban az illetékes tanszék birálná el.

I. Tóth Zoltán: Természetesen.

Z á d о r Anna: Ne vegye zokon, dékán elvtárs, de ez nem olyan természetes, mert tudok rá más példát. Kát évvel ezelőtt az utoljára lefolyt felvételeknél a végső döntés során olyan hallgatókat vettek fel utólag, hogy a létszámot kitöltsék, хя szóval formai okokból, akikkel kapcsolatban a tanszék véleményét хжя meg aem kérdezték. Inkább lett volna két hallgatóval kevesebb, de nagyon gyenge hallgatókat berakni felesleges. I.

I. Tóth Zoltán: Ez a kari vezetés részéről történt .

Z á d о r Anna: Konkréten a Tanulmányi Osztály részéről. a tanszék utólag értesült róla. Tavaly ez már nem fordulhatott elő, mert nem volt felvétel, jövőre^meg már úgyis lesz egy külön első évfolyam, abból kell vizsg- gázni és igy a tanszék valamelyes ismeretségre és kapcsolatra tehet szert.